Ingatlanjog

Ingatlanjog

Mediáció

Mediáció

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Munkajog

Munkajog

Társasági jog

Társasági jog

Családjog

Családjog

Röviden - 2010.04.30.

Több évig dolgoztam egy cégnél, amely mint kiderült az utolsó egy évben nem fizette be a tőlem levont magánnyugdíj-pénztári járulékot, így az egyéni számlámról több százezer forint hiányzik. Tudom, hogy az APEH dolga ezeket az összegeket is adók módjára behajtani, de mint tudjuk ez nem feltétlenül sikerül. Így erre az időre nincs megtakarításom. A cég rövidesen jogerősen felszámolás alá kerül. Kérdésem az lenne, hogy mivel a felszámolási eljárásban a bér és járulékai is A-kategóriás besorolású tartozások, így én a magánnyugdíjpénztártól lekért kimutatás alapján, mely tartalmazza a bevallott, de be nem fizetett tagdíjat kérhetem a felszámolótól ezen járulék kiegyenlítését?

Javaslom, hogy egy levélben értesítse a felszámolót a ki nem fizetett magánnyugdíj-pénztári járulékról, azonban, ahogy Ön is hivatkozott rá azokat adók módjára köztartozásként hivatalból fogják behajtani a hatóságok a felszámolási eljárás keretében.  A felszámolási eljárás során a felszámoló az eljárás megindítását követően értesíti a törvényben meghatározott hatóságokat, így többek között az APEH-et és az illetékes nyugdíjbiztosítási főigazgatóságot. Az értesítést követően a hatóságok hitelezőként be fognak jelentkezni a felszámolási eljárásba. A járulékok természetesen nem közvetlenül Önnek járnak, azaz azokat a felszámoló köteles lesz a felszámolási vagyonból – ha erre elegendő – e) kategóriás tartozásként a hatóságok felé megfizetni. A kérdező jogosan nyugtalankodik, hiszen a magán-nyugdíjpénztári járadék összege a ténylegesen befizetett tagdíj függvénye, ha a befizetésre a cég vagyona nem nyújt majd fedezetet, akkor hiába indul bármilyen büntetőjogi, vagy más eljárás, a pénztártól várható nyugdíj összege biztosan csorbul.

Gyeden lévő pedagógusként jogosult vagyok cafeteriára?

A cafeteria, illetve a béren kívüli juttatások adható juttatások, és nem kötelezőek, amely jogosultságáról a munkáltató dönt. A juttatás feltétele az érvényes munkavállalói-munkáltatói jogviszony, amely a gyed ideje alatt is fennáll. Azoknál a cégeknél, ahol cafeteria rendszer működik, ott szabályzat rendelkezik a jogosultságokról, ide értve a gyes és gyed esetét is. A szabályzatban a jogosultságokat a cég határozza meg, erről törvény nem rendelkezik. Az általános piaci gyakorlat az, hogy a gyed ideje alatt a munkáltató nem biztosítja a béren kívüli juttatásokat az alkalmazott részére.

Szüleim (mindketten kisnyugdíjasok) az üdülési alapítványtól üdülési csekket igényeltek és kaptak is 40 000 forint értékben, 15 000 forint önrész befizetése után. Az a kérdésem, hogy kell-e adózniuk utána, ha igen, hogyan, mikor kell az adóbevallást benyújtaniuk?

A törvény szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a szociálisan rászorulónak üdülési csekk formájában juttatott bevétel után nem kell adózni.