Biztosítási jog

Biztosítási jog

Társasági jog

Társasági jog

Ingatlanjog

Ingatlanjog

Munkajog

Munkajog

Családjog

Családjog

Mediáció

Mediáció

Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Röviden... - 2010.03.19.

A napokban az elektromos művektől kaptam egy levelet, amelyben közlik, hogy az elmúlt hét évben a mérőóra állás nem került szabályszerűen leolvasására, így a havi átalányként megállapított – és általam rendszeresen megfizetett – összegeken felül, fizessek be 15 napon belül a részükre, 2003 áprilisától számítva összesen közel félmillió forintot. Mit tehetek ebben az esetben?

A Ptk.-ban meghatározott 5 éves általános elévülési idő jelen esetben is irányadó, az elektromos művek kizárólag visszamenőleg öt évre, 2005 márciusától kezdődően támaszthat Önnel szemben követelést. Kérdéséből nem derül ki, de amennyiben a szolgáltatónál felróható okból nem történt meg a szabályszerű leolvasás, úgy a fenti összegre lehetősége van részletfizetés iránti kérelmet előterjesztenie. A részletfizetés megállapítását annyi időre kérheti, amely időponttól a jogszerű teljesítés követelhető. Az Ön részére maximum 60 havi részletben történő teljesítést engedélyezhet a szolgáltató.

Közös képviselő vagyok egy Társasházban. A házban van egy nyelviskola, amely miatt megnövekedett a ház forgalma, így a megemelkedett költségek (liftszerelés, takarítás) fedezésére a Közgyűlés úgy határozott, hogy a nem lakás céljára használt lakóingatlanok esetében 100 százalékkal megemeli a közös költséget. A nyelviskola tulajdonosa viszont bíróságon kívánja megtámadni ezt a határozatot. A kérdésem, hogy mi a nem lakás céljára szolgáló lakóingatlanok közös költségével kapcsolatos általános gyakorlat, és hogyan lehetne szabályozni ezt a kérdést?

A társasházi törvény a közös költséggel kapcsolatban kimondja, hogy a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. Az Önök problémájának megoldása a túlhasználattal okozott külön költségek jogszerű áthárítása lenne. Ezt az SZMSZ-ben kellene szabályozni, például, hogy az a tulajdonos, aki a külön tulajdonában olyan üzleti tevékenységet folytat, amely személyforgalommal jár, az a tulajdonát terhelő közös költségen felül a személyforgalommal járó - a közösségnél jelentkező - többletköltségeket (takarítás, lifthasználat, világítás) milyen módon és gyakorisággal köteles megtéríteni. Ez jellemzően szerződésen alapuló használati díj megfizetése számla ellenében. Megállapodásban az érintett tulajdonos azt is vállalhatja például, hogy a túlhasználat fejében saját maga takaríttatja a lépcsőházat, (vagy javíttatja, karbantartja a liftet stb.) ilyenkor a számlát a munkát végző vállalkozó közvetlenül neki (vállalkozásának) állítja ki, a társasház részére ez a megoldás adózási kötelezettséget sem keletkeztet.