Munkajog

Munkajog

Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Mediáció

Mediáció

Társasági jog

Társasági jog

Családjog

Családjog

Ingatlanjog

Ingatlanjog

Illeték - 2010.02.26.

A földterületek cseréje alapvetően illetékkötelezettséggel jár, függetlenül az elcserélt területek nagyságától, illetve aranykorona értékétől. Az illetéktörvény értelmében az illetékkötelezettség az új vagyontárgy megszerzéséhez kötődik, és nincs jelentősége annak, hogy az ellenérték kiegyenlítésének a módja az, hogy cserébe esetleg átadunk egy másik vagyontárgyat. Kivételt ez alól a lakástulajdonok cseréje képez, itt lehetőség van beszámítani az illeték alapjánál a cserébe adott lakás értékét, bizonyos feltételekkel. Fő szabályként azonban a cserék esetében a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a földterület forgalmi értéke. Ha ez nem szerepel az adás-vételi szerződésben esetleg, akkor az illetékkiszabás során az adóhatóság állapítja meg azt. Olvasónk leveléből azonban az derül ki, hogy a földterületek cseréjét az indokolta, hogy a táblákat ki tudják alakítani. Amennyiben ez birtok-összevonási célú önkéntes földcserének minősül, akkor illetékmentesség kapcsolódik hozzá, de erre a szerződésben mindenféleképpen ki kell térni, illetve az illetékkötelezettség megállapításához benyújtandó adatlapot is ennek alapján kell kitölteni.  Ez a típusú földcsere akkor valósul meg, ha a tulajdonos szétszórt termőföldjeit  gyors, egyszerű eljárás keretében szeretné összevonni, illetőleg végrehajtható ez az állattenyésztő telepek földszükségleteinek a kielégítése érdekében is. Az eljárást a tulajdonosok a földhivatalnál is kezdeményezhetik. Ha azonban a csere birtokösszevonást nem eredményez, akkor azt a Ptk. szerint cserének kell tekinteni, és az erre irányadó szabályokat kell alkalmazni.  Személyi jövedelemadó tekintetében a csere úgy minősül, mint az értékesítés, függetlenül attól, hogy az ellenérték megfizetése nem pénzzel történik.  Az adókötelezettség megállapításánál bevételnek azt az összeget kell tekinteni, amely értéket meghatároztak a szerződésben. A bevételből le lehet vonni az ingatlan szerzéskori értékét, ez az az összeg, melyet a megvásárláskor az akkori  szerződésben rögzítettek. A felmerülő egyéb költségek, mint például  ügyvédi díj, megfizetett illeték, szintén levonhatóak a bevételből. A bevétel és a költségek különbözete jelenti a jövedelmet, mely után az adót meg kell fizetni. Tekintettel arra, hogy a szerzés olvasónk esetében 2004-ben, az értékesítés pedig 2009-ben történt, a jövedelem további csökkentése nem lehetséges,  tehát a teljes fennmaradó összeg után   25 % mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni.