A fenti szabályok szerinti egyszerűsített foglalkoztatást az alábbi esetekben lehet alkalmazni:

• ha a munka alkalmi jellegű, vagyis legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig tart azonos felek között. (Annak nincs akadálya, hogy a munkavállaló több különböző munkáltatónál egész évben alkalmi munkát végezzen ezen időkorlátok között).

• ha a munka idényjellegű, kizárólag a következő ágazatokban: mezőgazdaság (növénytermesztés, erdőgazdálkodás, állattenyésztés, halászat) és idegenforgalom. A mezőgazdasági idénymunka – kivéve a növénytermesztési idénymunkát – nem haladhatja meg a 31 napot. A növénytermesztési és idegenforgalmi idénymunka esetén a munkaszerződés az idény hosszára (pl. síszezon, balatoni nyári szezon) köthető.

• ha a munkát természetes személy háztartásában végzik, ide tartozik pl. a takarítók alkalomszerű munkája, a házvezetőnő határozatlan idejű munkaviszonya, a babysitter alkalmazása, de nem tartozik ide ha pl. a magánszemély munkáltató háza felújítására alkalmaz munkavállalókat.

• a kiemelkedően közhasznú szervezeteknél létesített munkaviszony

2010. április 1-jétől megszűnik az a rendszer is, amely az alkalmi munkavállaláshoz automatikusan az általános köztehernél alacsonyabb kedvezményes közterhet kapcsolt. Bizonyos kivételekkel az általános adó- és társadalombiztosítási szabályok szerinti adók és járulékok kapcsolódnak az egyszerűsített munkaszerződéssel történő foglalkoztatáshoz. A kedvezményes közteher egységesen 30 %, amelyet a nettó (a munkavállalónak ténylegesen kifizetett) munkabért alapnak tekintve kell meghatározni. Ebbe a kedvezményes körbe tartozik a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka, (de csak abban az esetben, ha a munkaszerződést legfeljebb 31 napra kötötték, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg), valamint az idénymunka.