Üdvözöljük
dr. Boros Andrea ügyvédi iroda honlapján
A dr. Boros Andrea Ügyvédi Irodát névadója 1999-ben a teljeskörű jogi szolgáltatás-nyújtás céljával alapította meg, melynek érdekében fiatal, ambiciózus, egyes jogterületre szakosodott kollégákkal működik együtt.
A komplex megoldásokat igénylő problémákkal több személyből álló munkacsoport foglalkozik, melynek keretében a jogászokon kívül az iroda alkalmazásában álló adószakértő, továbbá kár- és ingatlanszakértő, környezetvédelmi szakértő, valamint pszichológus-szakértő is az ügyfelek rendelkezésére áll.
Az iroda munkatársainak célja az ügyfelek professzionális kiszolgálása, a jogi kérdések gyakorlatias, ügyfélközpontú megközelítése és azok hatékony megoldása, melyhez a személyi feltételeken kívül hozzájárul a(z)
- szükség esetén teljes üzleti-, illetve személyes diszkréciót nyújtó 2 db elkülönített 6 fős tárgyaló;
- 20 fős konferencia terem, (mely lehetővé teszi megbízóink részére, hogy cégeik tárgyalásaikat, prezentációjukat a megfelelő technikai eszközökkel folytassák le, akár az általunk biztosított idegen nyelvű tolmáccsal);
- konferenciabeszélgetést is lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök;
- elektronikus cégeljáráshoz megfelelő technikai háttér (a Cégbíróság 2008. július 1-től már csak ebben a formában fogadja a társaságok beadványait);
- azonnali tulajdoni lap elérhetőség a „Takarnet” földhivatali információs rendszeren keresztül;
- „Cash Time” ügyviteli szoftver (mely nemcsak a mi adminisztrációs munkánkat könnyíti meg, de ügyfeleink számára lehetővé teszi a pontos, óradíj szerinti elszámolást);
- „Céghírek Plusz” – a Cégközlöny adataira épülő adatbázis, melyből a bejegyzett cégek összes adatairól azonnal tájékoztatást kapunk.
Az iroda technikai-, informatikai eszközei és az alkalmazott ügyviteli rendszer lehetővé teszik, hogy valamennyi beérkező, illetve az irodában keletkezett iratot elektronikus formában is tároljunk.
Ügyvédi Irodánk nemcsak Gödöllőn, de a térségben is egyedülálló módon EU-konform, mozgáskorlátozottak részére kialakított, akadálymentesített tárgyalóval és mellékhelyiséggel is rendelkezik.
Nyelvismeret: Angol, német, spanyol, szlovák.
Ügyvédi irodánk valamennyi munkatársa tisztában van azzal a felelősséggel, amit ügyfeleink attól a pillanattól kezdve várnak el tőlünk, amikor ránk bízzák ügyeik intézését, és minket tisztelnek meg bizalmukkal.
Első lépésként azt kell tisztázni, hogy a társasház – amennyiben adókötelezettsége keletkezik, akkor be kell, hogy jelentkezzen az illetékes elsőfokú adóhatóságnál. Bejelentési kötelezettségét az erre szolgáló nyomtatványon teljesítheti, amely beszerezhető az adóhivataltól, de letölthető annak internetes honlapjáról is. A bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére az adókötelezettség keletkezésétől számítóan 15 nap áll rendelkezésére a közösségnek. Az adóhatóság által megállapított adószám birtokában végezhető a bérbeadási tevékenység. A társasház-közösség tagjai a közös név alatt megszerzett jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény előírásai szerint adóznak, még akkor is, ha nem csupán magánszemélyek a tagjai, hanem például gazdasági társaság is, de igaz ez akkor is, ha magánszemély tagja egyáltalán nincs is a társasháznak. Az adózás alapját a könyvelés képezi, amelyben a társasház valamennyi bevételét szerepeltetni kell. Kivételt ez alól az egyes külön adózó jövedelmek képeznek, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében ide tartozik az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is.
A társasház esetében ezen a jogcímen megszerzett jövedelem utáni adót ugyan úgy kell megállapítani, mintha a bérleti szerződés alanya magánszemély lenne. Ennek értelmében a bevétel egésze jövedelemnek minősül, mely után 25 százalékos mértékű adót kell fizetni. Amennyiben kifizetőnek minősülő személynek – például egyéni vállalkozónak - , vagy egyéb szervezetnek történik a bérbeadás, akkor a kifizető kötelezettsége az adó levonása, és ebben az esetben a társasházat külön adókötelezettség nem terheli. A levont adó összegéről a kifizető igazolást kell hogy adjon a társasház részére. Amennyiben magánszemélynek, esetleg külföldinek adják ki az ingatlant, abban az esetben a fenti mértékű adót a társasháznak kell befizetnie negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig. Azt, hogy a megszerzett bevételnek mi lesz a sorsa, a közösség döntésén múlik. Fontos azonban kiemelni, hogy ha úgy határoznak, hogy felosztják azt maguk között, az így kapott összeget további adó már nem terheli a magánszemély tulajdonostársak vonatkozásában. Az általános forgalmi adó szempontjából az ingatlan bérbeadása – a tevékenység speciális jellegére tekintettel – adómentességet élvez. Ebből az következik, hogy nem feltétlenül kötelező a számla kiállítása a bevételről, ha gondoskodnak más, az ügylet teljesítését igazoló okirat kiállításáról. Az adómentességre tekintettel általános forgalmi adó bevallási kötelezettség sem terheli a társasházközösséget. A társasházat is megilleti azonban az a jog, hogy adókötelessé tegye a bérbeadási tevékenységet, ez esetben a kijelölt képviselő útján tesz eleget az adózással kapcsolatos kötelezettségeinek. Kijelölés hiányában a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat terhelik a kötelezettségek.