A válasz, hogy a neve felkerül egy listára. Amit ezzel kapcsolatban tudni érdemes, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszer a korábbi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) új elnevezése, a köztudatban azonban továbbra is a BAR és a „feketelista” elnevezés használatos.


Leegyszerűsítve akkor kerülhet fel egy adós a BAR listára, ha a pénzintézet felé vállalt fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, és a tartozásának összege meghaladja a késedelem időpontjában a havi minimálbért, és ez a késedelem legalább 90 napon keresztül fennáll. A BAR lista rendszerében megtalálható annak a természetes személynek az adata, aki bankokkal, hitelintézetekkel, és egyéb pénzügyi vállalkozásokkal kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződését vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználására irányuló szerződését megszegte.  Akár a hitelszerződés megkötése nélkül is bekerülhet valaki az adósnyilvántartásba, amennyiben a hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható.

A rendszer úgynevezett negatív listás nyilvántartás, amelybe az ügyfelek csak abban az esetben kerülnek be, ha a törvényben meghatározott feltételek szerinti vétségeket elkövetik.
Az előírások szerint a szerződéskötéskor az ügyfeleket tájékoztatni kell, hogy milyen esetben kerülhetnek fel a listára. Az ügyfelek azonosítása természetes azonosítóik alapján történik: családi név, utónév, születési dátum, születési hely, anyja neve, állampolgárság, személyi igazolvány száma, és a lakcím. Érdemes tudni, hogy évente egyszer minden természetes személy ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a BAR listán.

Szükséges, hogy az ügyfél teljes tartozását rendezze (a hátralék kiegyenlítésével, fedezet, kezes igénybe vételével, vagy akár a szerződés átütemezésével). A mulasztást bekövetkezésekor fel kell vinni a BAR listába az adóst, megszűnésekor pedig le kell zárni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tartozásunk rendezésétől, egyből törölnek minket, adataink a tartozás rendezésétől számított öt évig még láthatóak maradnak.

Az adóslista két részre tagolódik, a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra. Alapvető eltérés van a két alrendszer között abban a vonatkozásban, hogy a szerződések mely köréből tart nyilván adatokat. A vállalkozói alrendszer teljes körű, tehát az összes hitel- és hiteljellegű szerződés adatai bekerülnek a rendszerbe. A lakossági alrendszer viszont negatív listás, vagyis nem tartalmazza az összes ilyen típusba tartozó szerződést, hanem csak azokat, amelyek teljesítése során mulaszt az ügyfél.