Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Munkajog

Munkajog

Társasági jog

Társasági jog

Családjog

Családjog

Mediáció

Mediáció

Ingatlanjog

Ingatlanjog

Gyermekelhelyezés - 2008.02.12.

A házassági bontóperek egyik sajátossága, hogy az eljáró bíróságnak minden esetben először a házastársak közös kiskorú gyermekeit érintő kérdéseket (gyermekek elhelyezése, láthatás, tartásdíj) kell rendeznie. Ennek egyik sarkalatos pontja a gyermekelhelyezés kérdése. Természetesen a szülők a perben, de akár peren kívül megegyezhetnek e kérdésben is a válóper során, azonban nagy számban fordul elő, amikor a szülők nem jutnak megállapodásra abban kérdésben, hogy melyikük gondozásában, nevelésében kerüljenek elhelyezésre a gyermekek. Ilyen megegyezés hiányában széleskörű bizonyítás lefolytatása után a bíróság dönt.

Az eljárás során a bíróság beszerzi mindkét szülő lakóhelyének környezettanulmányát, jövedelemigazolását, a gyermekek óvodai, iskolai jellemrajzát, meghallgatja a házastársakat, és tanúikat. Minden esetben szükséges a házastársak, illetve a gyermekek igazságügyi pszichológusi vizsgálata. A szülők esetében a pszichológus a személyiség jegyeik vizsgálata alapján a nevelésre való alkalmasságukról alkot szakvéleményt, elsősorban annak vonatkozásában, hogy melyikük nyújthat erkölcsileg, érzelmileg, értelmileg biztosabb hátteret a gyermekek nevelésében. A szülők pszichológiai vizsgálata során, szükség esetén a velük élő hozzátartozók (élettárs, nagyszülő, stb.) pszichológiai meghallgatása is felmerülhet.

 

A gyermekek esetében elsősorban arra irányul a vizsgálat, hogy a melyik szülővel szorosabb az érzelmi kapcsolatuk. Azonban általában vizsgálat tárgya az is, hogy bármelyik szülő megpróbálja-e a bármely módon a gyermekeket befolyásolni. A szakértői véleményben kimutatott szülői befolyást a bíróság általában negatívumként értékeli.

 

A bíróság a gyermekelhelyezésénél széleskörűen vizsgálja, a szülők alkalmasságát, a gyermek nemét és életkorát, a környezet állandóságát, a testvérek együttnevelkedését, a házastársi hűségsértést, mint a családdal szembeni felelőtlenséget.

 

A gyermekek kívánságának is jelentősége lehet a perben, ugyanakkor a bírói gyakorlat 12 éves korban határozta meg azt az életkort, amikor a gyermekek közvetlen bíróság előtti meghallgatását lehetővé teszi. Azonban a bírói gyakorlat (igen helyesen) inkább a pszichológus általi közvetett meghallgatást szokta előtérbe helyezni, így levéve a döntés felelősségének terhét a gyermekek válláról.

 

A házastársak és gyermekek szakértői véleményének összevetése, illetve az egyéb rendelkezésre álló bizonyítási eszközök mérlegelése után a bíróság dönt a gyermekek elhelyezése kérdésében.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a bíróság döntésénél elsődleges szempont a gyermekek érdeke, mely alatt azt értjük, hogy annál a szülőnél helyezi el őket, akinél a kedvezőbb testi, értelmi, és erkölcsi fejlődésük biztosított.

 

 

dr. Boros Andrea Ügyvédi Iroda munkatársai