Társasági jog

Társasági jog

Munkajog

Munkajog

Családjog

Családjog

Mediáció

Mediáció

Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Ingatlanjog

Ingatlanjog

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Üdvözöljük
dr. Boros Andrea ügyvédi iroda honlapján

dr Boros Andrea 2

A dr. Boros Andrea Ügyvédi Irodát névadója 1999-ben a teljeskörű jogi szolgáltatás-nyújtás céljával alapította meg, melynek érdekében fiatal, ambiciózus, egyes jogterületre szakosodott kollégákkal működik együtt.

A komplex megoldásokat igénylő problémákkal több személyből álló munkacsoport foglalkozik, melynek keretében a jogászokon kívül az iroda alkalmazásában álló adószakértő, továbbá kár- és ingatlanszakértő, környezetvédelmi szakértő, valamint pszichológus-szakértő is az ügyfelek rendelkezésére áll.

Az iroda munkatársainak célja az ügyfelek professzionális kiszolgálása, a jogi kérdések gyakorlatias, ügyfélközpontú megközelítése és azok hatékony megoldása, melyhez a személyi feltételeken kívül hozzájárul a(z) 

  • szükség esetén teljes üzleti-, illetve személyes diszkréciót nyújtó 2 db elkülönített 6 fős tárgyaló;
  • 20 fős konferencia terem, (mely lehetővé teszi megbízóink részére, hogy cégeik tárgyalásaikat, prezentációjukat a megfelelő technikai eszközökkel folytassák le, akár az általunk biztosított idegen nyelvű tolmáccsal);
  • konferenciabeszélgetést is lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök;
  • elektronikus cégeljáráshoz megfelelő technikai háttér (a Cégbíróság 2008. július 1-től már csak ebben a formában fogadja a társaságok beadványait);
  • azonnali tulajdoni lap elérhetőség a „Takarnet” földhivatali információs rendszeren keresztül;
  • „Cash Time” ügyviteli szoftver (mely nemcsak a mi adminisztrációs munkánkat könnyíti meg, de ügyfeleink számára lehetővé teszi a pontos, óradíj szerinti elszámolást);
  • „Céghírek Plusz” – a Cégközlöny adataira épülő adatbázis, melyből a bejegyzett cégek összes adatairól azonnal tájékoztatást kapunk.

Az iroda technikai-, informatikai eszközei és az alkalmazott ügyviteli rendszer lehetővé teszik, hogy valamennyi beérkező, illetve az irodában keletkezett iratot elektronikus formában is tároljunk.

Ügyvédi Irodánk nemcsak Gödöllőn, de a térségben is egyedülálló módon EU-konform, mozgáskorlátozottak részére kialakított, akadálymentesített tárgyalóval és mellékhelyiséggel is rendelkezik.

Nyelvismeret: Angol, német, spanyol, szlovák.

Ügyvédi irodánk valamennyi munkatársa tisztában van azzal a felelősséggel, amit ügyfeleink attól a pillanattól kezdve várnak el tőlünk, amikor ránk bízzák ügyeik intézését, és minket tisztelnek meg bizalmukkal.

Több évig dolgoztam egy cégnél, amely mint kiderült az utolsó egy évben nem fizette be a tőlem levont magánnyugdíj-pénztári járulékot, így az egyéni számlámról több százezer forint hiányzik. Tudom, hogy az APEH dolga ezeket az összegeket is adók módjára behajtani, de mint tudjuk ez nem feltétlenül sikerül. Így erre az időre nincs megtakarításom. A cég rövidesen jogerősen felszámolás alá kerül. Kérdésem az lenne, hogy mivel a felszámolási eljárásban a bér és járulékai is A-kategóriás besorolású tartozások, így én a magánnyugdíjpénztártól lekért kimutatás alapján, mely tartalmazza a bevallott, de be nem fizetett tagdíjat kérhetem a felszámolótól ezen járulék kiegyenlítését?

Javaslom, hogy egy levélben értesítse a felszámolót a ki nem fizetett magánnyugdíj-pénztári járulékról, azonban, ahogy Ön is hivatkozott rá azokat adók módjára köztartozásként hivatalból fogják behajtani a hatóságok a felszámolási eljárás keretében.  A felszámolási eljárás során a felszámoló az eljárás megindítását követően értesíti a törvényben meghatározott hatóságokat, így többek között az APEH-et és az illetékes nyugdíjbiztosítási főigazgatóságot. Az értesítést követően a hatóságok hitelezőként be fognak jelentkezni a felszámolási eljárásba. A járulékok természetesen nem közvetlenül Önnek járnak, azaz azokat a felszámoló köteles lesz a felszámolási vagyonból – ha erre elegendő – e) kategóriás tartozásként a hatóságok felé megfizetni. A kérdező jogosan nyugtalankodik, hiszen a magán-nyugdíjpénztári járadék összege a ténylegesen befizetett tagdíj függvénye, ha a befizetésre a cég vagyona nem nyújt majd fedezetet, akkor hiába indul bármilyen büntetőjogi, vagy más eljárás, a pénztártól várható nyugdíj összege biztosan csorbul.

Gyeden lévő pedagógusként jogosult vagyok cafeteriára?

A cafeteria, illetve a béren kívüli juttatások adható juttatások, és nem kötelezőek, amely jogosultságáról a munkáltató dönt. A juttatás feltétele az érvényes munkavállalói-munkáltatói jogviszony, amely a gyed ideje alatt is fennáll. Azoknál a cégeknél, ahol cafeteria rendszer működik, ott szabályzat rendelkezik a jogosultságokról, ide értve a gyes és gyed esetét is. A szabályzatban a jogosultságokat a cég határozza meg, erről törvény nem rendelkezik. Az általános piaci gyakorlat az, hogy a gyed ideje alatt a munkáltató nem biztosítja a béren kívüli juttatásokat az alkalmazott részére.

Szüleim (mindketten kisnyugdíjasok) az üdülési alapítványtól üdülési csekket igényeltek és kaptak is 40 000 forint értékben, 15 000 forint önrész befizetése után. Az a kérdésem, hogy kell-e adózniuk utána, ha igen, hogyan, mikor kell az adóbevallást benyújtaniuk?

A törvény szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a szociálisan rászorulónak üdülési csekk formájában juttatott bevétel után nem kell adózni.


2100 Gödöllő, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 34.

Telefonszám: +36-70-365-5865, +36-70-427-5192, +36-28-413-537

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Ügyfélfogadás időpontja:
Hétfőtől – csütörtökig: 9 órától,
lehetőleg telefonon előre egyeztetett időpontban
Pénteken ügyfélfogadás nincs.