Ingatlanokra vonatkozó illetékfizetési szabályok változásai közül felhívnánk a figyelmet arra, hogy az otthonvédelemmel összefüggésben hozott jogszabályi rendelkezések új illetékmentességi kategóriákat vezettek be. A most meghozott törvénymódosítás értelmében három ajándékozási, és egy lakásvásárláshoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték került megfogalmazásra. Így nem kell illetéket fizetni a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés után. Ugyancsak mentesül a végtörlesztő magánszemély az ajándékozási illeték alól a devizaalapú kölcsönszerződésből  eredő követelés elengedése esetén, ha az a végtörlesztő magánszeméllyel kapcsolatban végleg megszűnik. Ugyancsak mentesség illeti meg – meghatározott jövedelmi viszonyok mellett – a magánszemélyt, a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon jelzálog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből elengedett követelés összegét, feltéve, ha annak elengedését megelőzően az ingatlanra végrehajtás keretében árverést folytattak le. Mentes lesz továbbá a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a törvény által rögzített vételi jog érvényesítésével történik

Az illetékmentességekkel összefüggésben kiemelendő még – bár nem újkeletű módosítás – a feltételes illetékmentesség határidejének módosulása. Mentesség illeti meg a vagyonszerzőt ugyanis építési telek vásárlása esetén, ha vállalja, hogy 4 éven belül lakóingatlant épít ott, és annak használatba vételi engedélyével rendelkezik. Könnyítés egyrészt, hogy nem feltétlenül szükséges jogerős használatbavételi engedély, másrészt viszont az, hogy a 4 éves határidő a vagyonszerző kérelmére 2 évvel meghosszabbítható. A meghosszabbításnak 3 együttes feltétele van. A legfontosabb, hogy a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentése megtörtént 2004. október 1. és 2009. május 31. között, és eredetileg is vállalták a beépítési kötelezettséget, valamint a beépítésre nyitva álló határidő még nem járt le.

Ingó ajándékozás tekintetében nem árt tudni, hogy bejelentési kötelezettség terheli a vagyonszerzőt, melynek a NAV által rendszeresített – és a honlapjáról letölthető - nyomtatvány kitöltésével tehet eleget. Fontos, hogy ajándékozási illetékmentesség alá eső ügyletekhez is társul bejelentési kötelezettség, melynek elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése esetén az adóhatóságnak lehetősége van bírság kiszabására.  A bejelentés határideje a vagyonszerzés időpontjához igazodik. Különös figyelmet érdemel ebben a körben, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén az ingatlannal rendelkező gazdasági társaságban meglévő vagyoni betét megszerzéséhez is kapcsolódik visszterhes vagyonátruházási illeték, és ez esetben a bejelentési kötelezettség megelőzi az ezzel kapcsolatos cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének időpontját. A vagyoni betét megszerzésének időpontja ugyanis nem annak cégbírósági bejegyzéséhez, hanem az üzletrész-átruházási szerződés aláírásához, illetve a szerződés hatályba lépéséhez  kötődik.

Nyugdíj, rokkantsági nyugdíj
Ki jogosult rokkantsági nyugdíjra?
Az, akinek egészségkárosodása

•  79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
   
• 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt, és
   
• az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
   
• kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, (akinek az egészségkárosodása a szolgálati idejét megelőzően keletkezett, annak az igénybejelentés időpontját megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetét kell vizsgálni) és
   
• táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

A fenti feltételek közül talán a legtöbb kérdés az egészségkárosodás mértékének a megállapítása körül merül fel. Ennek számszerűsítése a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jogköre, amelynek szakvéleménye irányadó az ONYF eljárása során. Amennyiben egy magánszemélynek az állapotát nem minősítik véglegesnek, az előírt időpontokban meg kell jelennie a felülvizsgálatokon, ahol újra megvizsgálják az egészségkárosodásának mértékét, és ha az nem éri el az 50 %-os mértéket, döntenek az ellátás megszüntetéséről. A szakvéleményben foglaltak vitathatóak közigazgatási úton, fellebbezés előterjesztésével, de ha másodfokú döntés során sem állapítanak meg 50 % feletti egészségkárosodást, akkor csak a bírósági út marad. Ez esetben megoldás lehet igazságügyi orvos-szakértő kirendelésének kérése, mellyel az ügy „kiemelhető” a kormányzati hivatalok kezéből.

Munkavállalók terheinek csökkentése

A devizahitellel rendelkezők megsegítését szolgáló kormányzati intézkedések lehetővé teszik a végtörlesztés lehetőségét, melyhez a munkáltatók is hozzájárulhatnak munkavállalóik tekintetében, mégpedig úgy, hogy egyik fél részéről sem kell adót fizetni az adott támogatás után.

Lakás célú vissza nem térítendő munkáltatói támogatás

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek bármely cég, szervezet (bármely munkáltató) – meghatározott feltételekkel – adómentesen adhat lakás célú támogatást. A számvitelről szóló törvény értelmében   a természetes személyek részére elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába, személyi jellegű egyéb kifizetéseknek minősülnek. Ilyen különösen a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is). A társasági adóról és az osztalékadóról szóló  törvény szerint az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély számára lakásépítésre nyújtott, személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül.
Felhívnánk a figyelmet arra, hogy magánszemély munkáltató vissza nem térítendő lakás célú munkáltatói támogatást költségként nem számolhat el

Kamatmentes lakás célú munkáltatói kölcsön nyújtása

Olyan esetben  amikor a munkáltatónak nem áll módjában vissza nem térítendő támogatást adni, úgy is segítheti a munkavállalóját, hogy kamatmentes kölcsönként adja oda számára a szükséges összeget. Ha a meghatározott feltételek fennállnak, a kamatmentesség miatt külön adófizetési kötelezettség egyik fél részéről sem keletkezik.

A kamatmentes munkáltatói lakás célú kölcsön elengedése

Az ilyen lakás célú munkáltatói kölcsön elengedése akkor lehet adómentes, ha

1. a munkáltató a kölcsönt hitelintézet útján folyósította,
    
2. igazolható az eredeti bankhitel lakás célú felhasználása,
    
3. az elengedett összeg több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forint lehet,
    
4. az elengedett összeg legfeljebb a vételár vagy az építési költség 30 százalékáig terjedhet,
    
5. a lakás nem haladhatja meg a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.

A munkáltatónak a kölcsön általa elengedett összegéről az adóévet követő január 31-ig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóságnak.

Részletekben folyósított kamatmentes munkáltatói kölcsön lakás célú bankhitel-törlesztésére

Ha a  munkáltatók nem képesek egyösszegű milliós támogatások, kölcsönök nyújtására, de azt esetleg meg tudják oldani, hogy havi részletekben folyósítsanak kamatmentes kölcsönt a munkavállalóknak lakás célú bankhitel törlesztésére. Ilyenkor az eredeti bankhitel fennmarad, és a kamat- vagy árfolyamkockázat sem szűnik meg, de a munkavállalók törlesztési terhei ily módon is mérsékelhetőek.
 

Szabad-felhasználású jelzáloghitel törlesztésére adott kölcsön

A lakásgondok egy része azoknál jelentkezik, akik a lakásukat ún. szabad-felhasználású, devizában felvett hitel miatt jelzáloggal terhelték meg, és most a jelzáloggal terhelt lakás elvesztésének fenyegető réme ellenére, a növekvő árfolyamok miatt képtelenek a törlesztésre. Igaz, hogy ilyen jogcímen adó- és járulékmentesen még a munkáltató sem adhat vissza nem térítendő támogatást, de kölcsönnyújtással – ha van elegendő, hosszabb időre nélkülözhető pénze – bármely kifizető segíthet a megszorult adósnak a fennálló bankhitel részleges vagy teljes kiváltásában akkor is, ha az nem a munkavállalója.

Munkajog

Versenytilalmi megállapodás – jogszerű-e a munkáltató részéről ennek kikötése a munkaszerződésben? A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkaviszonyt létesítő felek vagy a munkaszerződésben vagy külön megállapodásban rendezzék a munkaviszony megszűnését követően követendő munkavállalói magatartás egyes kérdéseit. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony megszűnését követően legfeljebb három évig a munkavállaló vállalja, hogy tartózkodik minden olyan magatartástól, ami a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sértené. Leggyakrabban a konkurenciánál történő elhelyezkedés korlátozását jelenti az erre irányuló versenytilalmi kikötés.
Ahhoz, hogy a megállapodás érvényes legyen, az írásba foglaláson túl pontosan meg kell határozni, hogy  a korlátozás mikor, hol, kire, kikre vonatkozik, illetve azt,  hogy a munkáltató milyen mértékű ellenértéket fizet a munkavállalónak ellentételezésként. Általában az is rögzítésre kerül, hogy milyen szankció terheli  a munkavállalót  szerződésszegés esetén, de a felsoroltakon kívül még célszerű több kérdésben is megállapodni, a későbbi viták elkerülése érdekében, pl. az elállás lehetőségéről, stb.

Várható adóváltozások  - nem teljeskörűen, a beterjesztett javaslatok alapján

Drágul az adócsalás -  ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, a kiszabható bírság az adóhiány 200 százaléka lesz - a hatályos szabályok szerint ez csak 75 százalék. Nem lehet jövőre arra sem hivatkozni, hogy az adóhatóság által bekért iratok elvesztek; az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása egymilliós bírsággal sújtható. 

30 százalék a baleseti adó. Az új adófajtát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékaként a biztosítók szedik be. 

Az autók átírási illetéke emelkedik. Jelenleg henger-köbcentiméterenként 18 forint az illeték, amely 1890 köbcenti után ugrik 24 forintra. Az illetéktörvény módosítása a motor teljesítményétől és a kocsi korától teszi függővé az illetéket.

Nő a chipsadó. A népegészségügyi termékadó törvénybe bekerült a cukrot tartalmazó sör is, amelynek literenként 20 forint lesz az adója. A korábbi termékek közül csak az energiaital literenkénti 250 forintos adója nem változik. Az üdítőitalé literenként 5-ről 7 forintra, a süteményé kilogrammonként 100-ról 150 forintra a sós snacké és az ételízesítő pedig 200-ről 250 forintra emelkedik

A termőföld értékesítéséből származó jövedelem számítása változik. A friss adótörvény-javaslat felszámolja azt a nyereséget, amelyet magánszemélyek azzal értek el, hogy termőföldet vásároltak olcsón, majd ezt átminősíttették, és telekként adták el. A szokásos hozam felett már a teljes eladási árra szja-t kell fizetni. A szokásos hozam pedig úgy számítható ki, hogy az átruházáskor a forgalmi értékből levonható költségek 0,3 százalékát meg kell szorozni a tulajdonban tartás napjainak a számával. Levonható költség például a beruházás, illetve az átruházás költsége.

Nő az áfa általános kulcsa, 25-ről 27 százalékra, január 1-től. A pénztárgépeket február 29-ig kell átállíttatni, addig kézzel írt számla és nyugta pótolja a gépit.

Részben megmarad a félszuperbruttó. Jövőre az adóalap kiegészítést csak a 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelem után kell megfizetni, míg 2013-tól megszűnik a 27 százalékos adóalap kiegészítés. A kompenzációról a törvényjavaslatban nincs szó, arról külön jogszabály készül.

Visszatér az elvárt jövedelem. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja az év első napján érvényes minimálbérről annak másfélszeresére emelkedik.

Változik a cafeteria. Így például a meleg étkezésre használható utalvány havi 5 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak. Ugyanakkor a vendéglátó kártyával igénybe vett meleg étkezés - ideértve az üzemi konyhát is - évi 150 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak.

A gépjárműadó is emelkedik, a köbcentihez kötött adómérték a kilowatthoz és a környezetvédelmi osztályhoz kötődik. Az adót jövőre csak a magánszemélyek fizethetik negyedéves bontásban, a cégek január 20-ig, a teljes éves adót kötelesek megfizetni a cégautók után.

A bírósági illetékek is emelkednek. A peres eljárás illetéke ugyan 6 százalék, de legalább 10 ezer forint marad, viszont a felső határ 900 ezer forintról 1,5 millióra emelkedik.

Az EKHO, eva megmarad.