Hungarian (formal)
2017. Október 23., Hétfő
AKTUÁLIS 2014
aktualis.jpg

Aktualitások!

Az adóztatással összefüggő 2014. évi változásokról röviden

Több ponton kedvezően  változik a magánszemélyek számára az illetéktörvény az idei évtől: Mentesül az illetékteher alól a házastársak közötti ajándékozás és vagyonátruházás.  A mentesség kiterjed  házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzésre is.További kedvező változás, hogy az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illeték pótlékmentes részletfizetésére vonatkozó feltételek közül kikerül az életkorra vonatkozó megkötés, azaz már nem csak 35 év alatt lehet ezt igénybe venni. 

Szigorodnak ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek közötti egyes tranzakciók illetékmentességének feltételei.

 A mentességet nem lehet alkalmazni, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó. 

Ugyanezen szigorítás lesz érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, átalakulás, eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességévelkapcsolatban is.

Lényeges változás továbbá, hogy a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik majd.

Mentes lesz ugyanakkor az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, valamint a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése akkor, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.

Az adózás rendjéről szóló törvény  sok apró, jogalkalmazást segítő módosítása között szigorítások is találhatóak.  Ilyen például az, hogy adóellenőrzés előtt a megbízólevél elektronikusan, az ügyfélkapus tárhelyre is kézbesíthető lesz. Ez azt jelenti, hogy amikor az elektronikus dokumentumot megtekintik, arról azonnal visszaigazolást kap a hivatal és a megbízólevél kézbesítettnek minősül, ennek alapján jogszerűen kezdődhet az ellenőrzés.Az sem megoldás, ha nem nyitják meg az elektronikus dokumentumot, ugyanis a második elektronikus kézbesítési kísérletet követő 5. munkanap elteltével automatikusan beáll a kézbesítési vélelem! Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzéskor  vizsgálhatók a könyvvezetéshez, bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek is, nem elég egy igazolás arról, hogy ezek megfelelnek a jogszabályoknak. Egy-egy adóellenőrzésnél az adóhatóság által bekért iratok bármeddig  az adóhatóságnál maradhatnak, megszűnik  a 60 napos időkorlát, azaz a benntartási idő alkalmazkodik az ellenőrzési határidőkhöz.

Idéntől esedékesség előtt is lehet önellenőrizni bármelyik adónemnél. Előfordult ugyanis főként a személyi jövedelemadó- bevallásoknál, hogy az éves bevallást már a májusi esedékesség előtt benyújtják, abban később hibát észlelnek, de eddig  meg kellett várni a bevallási határidő lejártát,  csak azt követően lehetett önellenőrzéssel javítani. 2014. évtől erre már bármikor lehetőség lesz a bevallás benyújtását követően. A túlfizetések visszaigénylésével kapcsolatban figyelni kell arra, hogy azt csak akkor lehet kiutalni, ha jogosultnak van adószáma.

 Az adóvégrehajtás tekintetében érdemes arra figyelni, hogy a vámhatóság is foganatosíthat végrehajtást a saját eljárásaiban, azaz ingóságot foglalhat le például adótartozás fejében.

Személyi jövedelemadó tekintetében 2014-től kiterjesztésre kerül a családi adókedvezmény: azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetik.

A vállalkozók csak a vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után vehetik igénybe  a kedvezményt. A minimum-szabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában ez nem érvényesíthető. Szélesedik az olyan kamatkedvezmények köre, amelyeket nem kell  jövedelemként  figyelembe venni. Amennyiben a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot független félnek üzletszerűen nyújtott olyan hitel, kölcsön vonatkozásában, amely kapcsán az adós fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra, akkor ezen fel nem számított kamat összegét nem szükséges  a jövőben jövedelemként figyelembe venni. Adómentes juttatásnak minősül a továbbiakban a pénzügyi intézmények által kölcsön nyújtásából származó követelés elengedése, amennyiben az elengedés független felek között a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak szerint történik és a pénzügyi intézmény azonos helyzetben lévő ügyfelei egyenlő elbánásban részesülnek.

A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedik, összege 2014. január 1-jétől havonta 6810 forint lesz. Megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezik.

 

A munkabérből való levonás legfontosabb szabályai

A szabályok a Munka Törvénykönyvében pontosan rögzítettek, azaz a munkáltató tehát csak a törvényben meghatározott esetekben élhet a munkabérből való levonással, egyébként a munkabért akkor is ki kell fizetnie, ha anyagi igénye van a munkavállalóval szemben.

 A munkabérből való levonás jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján történhet. A jogszabály alapján kell levonnia a munkáltatónak a személyi  jövedelemadó előleg és a társadalombiztosítási egyéni járulékok összegét. Végrehajtható határozat lehet bírósági, vagy közigazgatási határozat, mely irányulhat pl. gyermektartásra, szabálysértési bírságra, köztartozásra.  Ez esetben a munkáltató a végrehajtói megkeresés alapján intézkedik a levonásra. A végrehajtható határozat alapján történő munkabérből való levonás korlátozott, az csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet.

 Ezen felül a munkáltató levonhatja még az előleg nyújtásából eredő követelését a munkabérből, minden további levonást csak a munkavállaló hozzájárulása alapján érvényesíthet. Ez utóbbi lehet többek között a szakszervezeti tagdíj, melynek levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásért a munkáltató ellenértéket nem követelhet.

Ha törvény levonásra kötelezi a munkáltatót, köteles azt teljesíteni, vagyis a meghatározott összeget a munkavállaló munkabéréből levonni. Ha a munkáltató elmulasztja a levonást, készfizető kezesként felel a végrehajtást kérővel szemben a le nem vont rész erejéig. Ha a munkáltató alkalmazottja a levonási kötelezettséget szándékosan szegte meg, az alkalmazott önálló készfizető kezesi felelősséggel is tartozik, amennyiben a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, vagyis az alkalmazott önálló felelőssége mögöttes felelősség.

A levonási kötelezettsége teljesítése során legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon a munkáltatónak értesítenie kell az adóst (fizetésre kötelezett munkavállalót) a letiltásról, és gondoskodnia kell a bérfizetéskor a munkabérből történő levonásról, valamint a végrehajtást kérő részére ki kell fizetni, vagy át kell utalni a levont összeget. Ha akadályba ütközik a levonás, a letiltás esetleges akadályáról a letiltást kibocsátó szervet értesítenie kell.

A levonás és a letiltás utalása a munkáltatónak költséget jelent, aminek megtérítését követelheti, illetve annak megelőlegezését is kérheti mind a végrehajtást kérőtől, mind a munkavállalótól.

A munkabérből való levonás általában nem igényérvényesítési módja a munkáltatói követelésnek. A munkáltató munkavállalóval szemben munkabérből való levonással csak az előlegnyújtásból származó követelését érvényesítheti közvetlenül. Az előlegnyújtásból eredő követelés körébe tartozik például a munkabérelőleg, illetve a munkabér-elszámolás korrekciója is.

Ha nem előlegnyújtásból származik a munkáltatói követelés, pl. a tanulmányi szerződés munkavállaló általi megszegéséből adódó visszafizetési kötelezettség vagy a munkavállaló kártérítési kötelezettsége, akkor a levonáshoz a munkavállaló hozzájárulása szükséges. A munkavállaló hozzájárulását nem helyettesíti sem a felek megállapodása a munkaszerződésben, sem kollektív szerződés rendelkezése. Munkavállalói hozzájárulás hiányában a munkáltató csak fizetési felszólítás útján érvényesítheti igényét. A jogszabály alapján történő személyi jövedelemadó és a járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, azonban minden egyéb letiltás alapja a nettó munkabér.

 Nettó munkabéren a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok levonása utáni munkabérrészt kell érteni.

A levonások szempontjából munkabérnek minősül minden olyan jövedelem, amit a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott, és amit személyi jövedelemadó előlegfizetési kötelezettség terhel.

Levonás szempontjából munkabérnek minősül a betegszabadságra kifizetett összeg, a végkielégítés, és a bónusz, illetve a jutalom is.

A béren kívüli juttatások nem képezhetik a levonás alapját.

A munkabérből általános szabály szerint a levonás maximális mértéke 33 százalék, kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni. Ez utóbbi körbe tartozik a tartásdíj, a munkáltatónak a munkavállalóval szemben fennálló munkabér követelése, a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő rész, vagyis a levonásmentes munkabérrész, ami jelenleg 28 500 forint. Ez alól kivétel a gyermektartásdíj és szüléssel járó költség érvényesítése.

Egyébként a levonásmentes munkabér vonatkozásában a munkavállaló sem kérheti a munkáltatótól olyan mértékű levonás teljesítését, aminek következtében nem kapja meg a levonásmentes munkabért, vagyis a 28 500 forintot, mivel ez a munkavállaló megélhetését szolgálja, így azt minden hónapban meg kell kapnia.  Ugyanakkor az adó-és járulékkötelezettségek levonása után fennmaradó nettó munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható. Vagyis a 33 százalék, illetve kivételesen az 50 százalékos levonása után fennmaradó munkabérrész, ha az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, vagyis 142 500 forintot meghaladja, a fölötti rész korlátozás nélkül levonható.

Amennyiben egyidejűleg több letiltást szükséges érvényesíteni, azokat a jogszabályban meghatározott sorrendben kell végrehajtani, melynek során elsőbbséget élveznek a tartásdíjak.

 
AKTUÁLIS 2013
aktualis.jpg

Tisztelt meglévő és leendő Ügyfelünk!

A 2013-tól hatályba lépő módosítások közül az egyik leglényegesebb változás az illetékkulcs-rendszer nagymértékű egyszerűsödése, mind az öröklési és az ajándékozási, mind pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében. Az alábbiakban összefoglaljuk – természetesen csak tájékoztató jelleggel, a teljesség igénye nélkül – azokat a változásokat, melyek irodánk tapasztalata alapján leginkább érintik Ügyfeleinket.

I.

Öröklési és ajándékozási illeték

2013. január 1-jétől az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék. Lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése után pedig 9 százalékos öröklési és ajándékozási illetékkulcs az irányadó.

A fenti egyszerűsítésből látszik, hogy az új szabályok értelmében – a megszerzett vagyontárgy jellege szerinti differenciálást megtartva – a korábbi 36 helyett, immár csak 2-2 illetékkulcsot kell alkalmazni az illeték megállapításakor.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Visszterhes vagyonátruházás esetében a lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezményes, 2 százalékos illetékmérték, 2013. január 1-jétől megszűnik. A továbbiakban lakástulajdon, illetve lakás résztulajdonjogának megszerzése után az illetéket a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékét alkalmazva kell az állami adóhatóságnak kiszabnia.

 

II. Illetékmentességekkel, -kedvezményekkel kapcsolatos szabálymódosítások 

2013. január 1-jétől jelentősen változik az illetékmentesen megszerezhető vagyontárgyak köre, emellett eljárási illetékmentesség fogja megilletni a magánszemélyt és az egyéni vállalkozót az általuk az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárások esetében.

1. Öröklési és ajándékozási illeték 

1.1. Az özvegyet megillető illetékmentesség 

Az Illetéktörvény ez évtől hatályos rendelkezései szerint az örökhagyó túlélő házastársa által megszerzett örökrész is teljes egészében, vagyis értékhatártól függetlenül öröklési illetékmentességet fog élvezni.

1.2. A takarékbetét illetékmentessége 

A takarékbetét ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó öröklési és ajándékozási illetékmentesség 2013. január 1-jétől megszűnik, mivel e jogügyletek jellemzően egyenes ági rokonok között jönnek létre, akik az ingyenes vagyonszerzéseik után – értékhatár nélkül – illetékmentességet vehettek (és vehetnek a jövőben is) igénybe.

1.3. Az egyenes ági rokonok bejelentési kötelezettsége megszűnik az ingyenes vagyonszerzésekkel kapcsolatban. 

2. Visszterhes vagyonátruházási illeték 

A fentiek mellett a visszterhes vagyonátruházási illetékmentes­ségekre vonatkozó szabályozás is új mentességi rendelkezésekkel szélesedik.

2.1. Az ún. negatív illetékalap megszűnik 

2013-tól  a lakástulajdon magánszemély általi cseréje esetén, illetve ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a cserével megszerzett, illetve a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie a vagyonszerzőnek. Ezáltal az ún. negatív illetékalap után jelentkező illetékkötelezettség megszűnik.

2.2. Egyenes ági rokonok illetékmentessége 

Az új mentességi rendelkezéssel tehát az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése – annak ingyenes vagy visszterhes jellegétől és értékétől függetlenül – mentes lesz a vagyonszerzési illeték alól.

2.3. A visszlízing ügyletek illetékmentessége

Az Itv. 2013. január 1-jétől fenntartja és egyben határidő nélkül alkalmazhatóvá teszi azt a kedvező szabályt, mely szerint  annak a személynek, akinek a lízingszerződés megkötéséig tulajdonjoga állt fenn egy ingatlanon, és ezt a tulajdonjogot a lízingszerződés megkötése érdekében a lízingbeadónak átadta, majd a korábbi ingatlanát a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében „visszalízingeli”, nem keletkezik visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a jogügylet után.

2.4. Az adóbevallás másolata után nem kell illetéket fizetni, kivételt képeznek ez alól az elektronikusan benyújtott adóbevallások.

2.5. A fiatalok lakásszerzési illetékkedvezménye

A változások eredményeként egyfelől megemelkedik a forgalmi értékhatár 8 millió forinttól 15 millió forintra, másfelől megszűnik az illetékkedvezmény „40 ezer forintos” maximuma. Így az illetékkedvezmény alkalmazását valamennyi – az illetékkötelezettség keletkezésekor, vagyis főszabály szerint a szerződés megkötésekor – 35. életévét még be nem töltött fiatal kérelmezheti a NAV-tól, amennyiben a jogügylet tárgyát képező ingatlan az első lakástulajdona, és az egész lakástulajdon forgalmi értéke legfeljebb 15 millió forint. A kedvezmény mértéke az egyébként fizetendő illeték 50 százaléka.

A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

Hangsúlyos, hogy a kedvező szabályt kizárólag az Itv. alkalmazásában lakástulajdonnak minősülő ingatlanok szerzésekor lehet igénybe venni. Lakástulajdonnak  a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan tekinthető, a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül azonban lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.

 

III. Megszűnő illetékrendelkezések

1. Az illetékelőleg jogintézményének megszüntetése

Az Itv. 2013. január 1-jétől hatályos módosítása az illetékelőleg jogintézményét megszünteti. Így egyrészt a vagyonszerzők számára világosabb, átláthatóbb jogszabályi környezet jön létre, másrészt a vagyonszerzés kapcsán felmerülő vagyonszerzési illetéket az ingatlanügyi hatóság határozatának meghozatalát követően, a tulajdonjog, vagyoni értékű jog bejegyzése után (azaz a tényleges vagyonszerzéskor) kell megfizetni teljes egészében.

2. Megszűnik a lakáscsere illetéke

A lakások magánszemélyek között történő cseréjére azonban 2013. január 1-jétől is kedvező szabályok vonatkoznak, mégpedig az ún. cserét pótló vétel szabályainak megfelelő alkalmazásával. A lakástulajdonok egymás közti cseréje esetén az illetékalap nem a cserével szerzett lakás forgalmi értéke, hanem az elcserélt lakástulajdonok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete.

Amennyiben a lakáscsere ügyletben a magánszemély több lakást cserél (például egy nagyobb értékűt két kisebbre stb.), az értékkülönbözet megállapításakor minden egyes lakáscserével „szemben” egy – az adózó számára legkedvezőbb – lakáscsere vehető figyelembe. Tehát azon cserével szerzett lakástulajdon esetében, mellyel összefüggésben a vagyonszerző további lakáscserét nem tud igazolni, a visszterhes vagyonátruházási illetéket az általános szabályokat szerint kell megfizetnie.

A csere esetén igénybe vehető illetékalap-kedvezmény alkalmazását a vagyonszerzőnek az állami adóhatóságnál kérelmeznie kell, mégpedig a tulajdonjog földhivatali bejegyzésére alkalmas csereszerződés másolatának megküldésével. Az adózónak ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a kedvező illetékszabály kritériumainak megfelel.

 

IV. Módosulnak az eljárási illetékszabályok

1. Nem keletkezik illetékkötelezettség érdemi eljárás hiányában

2013. január 1-jétől az ügyfeleknek nem kell eljárási illetéket fizetni – érdemi közigazgatási hatósági eljárás hiányában – abban az esetben, ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

Amennyiben az ügyfél az eljárási illetéket megfizette, de a hatóság érdemi közigazgatási hatósági eljárást nem folytatott le a fentiekben említett okok alapján (a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, illetve az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye),  az eljárási illeték visszajár.

A magánszemélyek (ideértve az egyéni vállalkozókat is) által előterjesztett fizetési könnyítési, adómérséklési kérelem  2013. január 1-jétől illetékmentes, míg a gazdálkodó szervezeteket e kérelem előterjesztésekor 10.000 forint eljárási illetékkötelezettség terheli.

2. A miniszternél kezdeményezett felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke

Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében az Itv. rögzíti, hogy amennyiben az adózók az adópolitikáért felelős vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez felügyeleti intézkedés iránti kérelmet nyújtanak be eljárási illetéket illetékbélyeggel kell leróni.

A  miniszter érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kérelmet az illetékfizetési kötelezettség elmulasztása esetén.

3. Módosul a csőd- és felszámolási eljárások illetéke

2013. január 1-jétől a felszámolási eljárás illetéke a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek (például kft., rt.) esetén 80.000 Ft, míg a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok (például bt., kkt.) esetében 30.000 Ft. A csődeljárás illetéke is a jogi személyiség megléte, illetve hiánya alapján differenciált a felszámolási eljárás illetékével megegyezően. A csődeljárásért a 2013. január 1-jét követően kezdeményezett eljárások során jogi személyiséggel rendelkező társaságok esetén 50.000 forintot, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében pedig 30.000 forintot kell fizetni.

4. Az építésügyi hatósági eljárások illetékrendszere is változik

Szintén új rendelkezésnek minősül, hogy amennyiben az építésügyi hatósági, szakhatósági eljárásokat elektronikus úton kezdeményezi az ügyfél, az eljárási illetéket – az eljárás megindítását megelő­zően– átutalási megbízással, vagy ha erre lehetőség van, az eljárás megindításával bankkártyával kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetésének igazolására az idézett jogszabályhely szerint az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolata alkalmas

 
AKTUÁLIS archiv
aktualis.jpg

Drágul a cégalapítás, szigorodik a cégeladás, módosulnak a felelősségi szabályok.

Jelentős változásokat eredményezett 2012. január 01. illetőleg 2012. március 01. napjától az egyes gazdasági tárgyú törvényeinket módosító 2011. CXCVII. törvény hatálybalépése.
Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - emeljük ki a közérdeklődésre leginkább számot adó egyes módosításokat, konkrét probléma esetén azonban mindenképpen személyes egyeztetés keretében áll módunkban az éppen hatályos jogi szabályozásnak megfelelő korrekt és teljes körű jogi felvilágosítás nyújtása és megoldási javaslat kidolgozása.

  • 2012. március 1-től hatályosak az illetéktörvény cégalapításra vonatkozó módosításai, mely szerint a cégbejegyzés illetéke – cégtörvény mellékletét képező szerződésminta alkalmazása, az úgynevezett 1 munkaórás bejegyzésként ismert esetekben - jelentősen megdrágul. A jelenlegi 15 ezer Ft helyett a jövőben Kft alapítása esetén 50.000 Ft-ra, Bt és Kkt. alapítása esetén 25 ezer Ft-ra drágul, egyéni cég esetén 15 ezer Ft lesz a cégbejegyzés illetékes cégbíróság felé fizetendő illetéke.
  • 2012. január 1-től az adóregisztrációs eljárás keretében az alapításkor, az adószám kiadása előtt, melynek ügyintézési határideje maximum 8 nap, az adóhatóság egybeveti az alapító tagok és vezető tisztségviselők adatait a nyilvántartásában szereplőkkel és megtagadja az adószám kiadását:
    • ha az alapítandó társaság vezető tisztségviselője vagy többségi tulajdonosa 180 napon túli 15 millió Ft-nál nagyobb adótartozással rendelkezik,
    • 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió Ft-nál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg vagy adószámát annak felfüggesztését követően már jogerősen törölték stb.
  • A cégeljárás gyorsaságát és az eljárás idejét érintő módosítás, hogy az egyszerűsített eljárás keretében ezentúl kizárólag a cégalapítás történik az adószám kiadásától számított 1 órás bejegyzési, illetve határozathozatali határidővel. A változásbejegyzési eljárásokban a Törvényszékek Cégbíróságainak az elbírálási határideje 15 nap. 
  • Szigorodnak továbbá a vezetői tisztség betöltésére vonatkozó Gt. 23§-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok.
  • 2012. január 01-től már nemcsak a vezető tisztségviselők, hanem a társaság tagjainak az adószámát is fel kell tüntetni a cégbejegyzési illetőleg a soron következő változásbejegyzési kérelmekben.
  • A társaság tagjai és a vezető tisztségviselők cégnyilvántartásban szereplő személyes adatainak köre (név, anyja neve, lakcíme, adószáma, születés hely, idő) bővül. Amennyiben a cégben egy másik társaság a tag a jogszabály által meghatározott esetekbe feltüntetésre kerülnek a társaság tulajdonosára vonatkozó adatok is.
  • Visszaállításra kerül az úgynevezett kézbesítési megbízott intézménye azzal, hogy amennyiben a társaságban külföldi természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, fel kell tüntetni a kézbesítési megbízott személyét, aki a külföldi részére kézbesítendő iratokat átveszi és azt a külföldi részére továbbítja.
  • A tisztességtelen tulajdonos változások visszaszorítása céljából a cégtörvény a bejegyzési eljárás mellett a változásbejegyzési eljárás vonatkozásában is alkalmazza az adóregisztrációs eljárást, melynek keretében azt vizsgálja, hogy a cégadatokban történő változások kapcsán nem keletkezett-e olyan körülmény, mely az adószám megállapítását akadályozná. Ha igen, felszólítja az adózót az akadály elhárítására azzal, hogy ennek elmulasztása esetén az adószámot törli.
  • 2012. január 1-től minden újonnan alapítandó gazdasági társaságnak kötelező a Kamarai regisztráció, a bejegyzést követő 5 napon belül, az erre szolgáló nyomtatványon, amit kitöltve, aláírva, postán kell elküldeni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére. A már bejegyzett gazdasági társaságoknak 2012. március 01. napjáig kell bejelentkeznie.
  • 2012. március 1-től megszűnik az ügyvédi székhelyszolgáltatás Cégtörvényben történő szabályozása.

 

 

aktualis.jpg

Illetékekkel kapcsolatos aktualitások

 

Ingatlanokra vonatkozó illetékfizetési szabályok változásai közül felhívnánk a figyelmet arra, hogy az otthonvédelemmel összefüggésben hozott jogszabályi rendelkezések új illetékmentességi kategóriákat vezettek be. A most meghozott törvénymódosítás értelmében három ajándékozási, és egy lakásvásárláshoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték került megfogalmazásra. Így nem kell illetéket fizetni a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés után. Ugyancsak mentesül a végtörlesztő magánszemély az ajándékozási illeték alól a devizaalapú kölcsönszerződésből  eredő követelés elengedése esetén, ha az a végtörlesztő magánszeméllyel kapcsolatban végleg megszűnik. Ugyancsak mentesség illeti meg – meghatározott jövedelmi viszonyok mellett – a magánszemélyt, a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon jelzálog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből elengedett követelés összegét, feltéve, ha annak elengedését megelőzően az ingatlanra végrehajtás keretében árverést folytattak le. Mentes lesz továbbá a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a törvény által rögzített vételi jog érvényesítésével történik

Az illetékmentességekkel összefüggésben kiemelendő még – bár nem újkeletű módosítás – a feltételes illetékmentesség határidejének módosulása. Mentesség illeti meg a vagyonszerzőt ugyanis építési telek vásárlása esetén, ha vállalja, hogy 4 éven belül lakóingatlant épít ott, és annak használatba vételi engedélyével rendelkezik. Könnyítés egyrészt, hogy nem feltétlenül szükséges jogerős használatbavételi engedély, másrészt viszont az, hogy a 4 éves határidő a vagyonszerző kérelmére 2 évvel meghosszabbítható. A meghosszabbításnak 3 együttes feltétele van. A legfontosabb, hogy a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentése megtörtént 2004. október 1. és 2009. május 31. között, és eredetileg is vállalták a beépítési kötelezettséget, valamint a beépítésre nyitva álló határidő még nem járt le.

Ingó ajándékozás tekintetében nem árt tudni, hogy bejelentési kötelezettség terheli a vagyonszerzőt, melynek a NAV által rendszeresített – és a honlapjáról letölthető - nyomtatvány kitöltésével tehet eleget. Fontos, hogy ajándékozási illetékmentesség alá eső ügyletekhez is társul bejelentési kötelezettség, melynek elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése esetén az adóhatóságnak lehetősége van bírság kiszabására.  A bejelentés határideje a vagyonszerzés időpontjához igazodik. Különös figyelmet érdemel ebben a körben, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén az ingatlannal rendelkező gazdasági társaságban meglévő vagyoni betét megszerzéséhez is kapcsolódik visszterhes vagyonátruházási illeték, és ez esetben a bejelentési kötelezettség megelőzi az ezzel kapcsolatos cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének időpontját. A vagyoni betét megszerzésének időpontja ugyanis nem annak cégbírósági bejegyzéséhez, hanem az üzletrész-átruházási szerződés aláírásához, illetve a szerződés hatályba lépéséhez  kötődik.

Nyugdíj, rokkantsági nyugdíj
Ki jogosult rokkantsági nyugdíjra?
Az, akinek egészségkárosodása

  •  79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
     
  • 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt, és
     
  • az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
     
  • kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, (akinek az egészségkárosodása a szolgálati idejét megelőzően keletkezett, annak az igénybejelentés időpontját megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetét kell vizsgálni) és
     
  • táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.


A fenti feltételek közül talán a legtöbb kérdés az egészségkárosodás mértékének a megállapítása körül merül fel. Ennek számszerűsítése a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jogköre, amelynek szakvéleménye irányadó az ONYF eljárása során. Amennyiben egy magánszemélynek az állapotát nem minősítik véglegesnek, az előírt időpontokban meg kell jelennie a felülvizsgálatokon, ahol újra megvizsgálják az egészségkárosodásának mértékét, és ha az nem éri el az 50 %-os mértéket, döntenek az ellátás megszüntetéséről. A szakvéleményben foglaltak vitathatóak közigazgatási úton, fellebbezés előterjesztésével, de ha másodfokú döntés során sem állapítanak meg 50 % feletti egészségkárosodást, akkor csak a bírósági út marad. Ez esetben megoldás lehet igazságügyi orvos-szakértő kirendelésének kérése, mellyel az ügy „kiemelhető” a kormányzati hivatalok kezéből.

Munkavállalók terheinek csökkentése

A devizahitellel rendelkezők megsegítését szolgáló kormányzati intézkedések lehetővé teszik a végtörlesztés lehetőségét, melyhez a munkáltatók is hozzájárulhatnak munkavállalóik tekintetében, mégpedig úgy, hogy egyik fél részéről sem kell adót fizetni az adott támogatás után.

Lakás célú vissza nem térítendő munkáltatói támogatás

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek bármely cég, szervezet (bármely munkáltató) – meghatározott feltételekkel – adómentesen adhat lakás célú támogatást. A számvitelről szóló törvény értelmében   a természetes személyek részére elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába, személyi jellegű egyéb kifizetéseknek minősülnek. Ilyen különösen a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is). A társasági adóról és az osztalékadóról szóló  törvény szerint az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély számára lakásépítésre nyújtott, személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül.
Felhívnánk a figyelmet arra, hogy magánszemély munkáltató vissza nem térítendő lakás célú munkáltatói támogatást költségként nem számolhat el

Kamatmentes lakás célú munkáltatói kölcsön nyújtása

Olyan esetben  amikor a munkáltatónak nem áll módjában vissza nem térítendő támogatást adni, úgy is segítheti a munkavállalóját, hogy kamatmentes kölcsönként adja oda számára a szükséges összeget. Ha a meghatározott feltételek fennállnak, a kamatmentesség miatt külön adófizetési kötelezettség egyik fél részéről sem keletkezik.

A kamatmentes munkáltatói lakás célú kölcsön elengedése

Az ilyen lakás célú munkáltatói kölcsön elengedése akkor lehet adómentes, ha

  1. a munkáltató a kölcsönt hitelintézet útján folyósította,
     
  2. igazolható az eredeti bankhitel lakás célú felhasználása,
     
  3. az elengedett összeg több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forint lehet,
     
  4. az elengedett összeg legfeljebb a vételár vagy az építési költség 30 százalékáig terjedhet,
     
  5. a lakás nem haladhatja meg a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.

A munkáltatónak a kölcsön általa elengedett összegéről az adóévet követő január 31-ig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóságnak.

Részletekben folyósított kamatmentes munkáltatói kölcsön lakás célú bankhitel-törlesztésére

Ha a  munkáltatók nem képesek egyösszegű milliós támogatások, kölcsönök nyújtására, de azt esetleg meg tudják oldani, hogy havi részletekben folyósítsanak kamatmentes kölcsönt a munkavállalóknak lakás célú bankhitel törlesztésére. Ilyenkor az eredeti bankhitel fennmarad, és a kamat- vagy árfolyamkockázat sem szűnik meg, de a munkavállalók törlesztési terhei ily módon is mérsékelhetőek.
 

Szabad-felhasználású jelzáloghitel törlesztésére adott kölcsön

A lakásgondok egy része azoknál jelentkezik, akik a lakásukat ún. szabad-felhasználású, devizában felvett hitel miatt jelzáloggal terhelték meg, és most a jelzáloggal terhelt lakás elvesztésének fenyegető réme ellenére, a növekvő árfolyamok miatt képtelenek a törlesztésre. Igaz, hogy ilyen jogcímen adó- és járulékmentesen még a munkáltató sem adhat vissza nem térítendő támogatást, de kölcsönnyújtással – ha van elegendő, hosszabb időre nélkülözhető pénze – bármely kifizető segíthet a megszorult adósnak a fennálló bankhitel részleges vagy teljes kiváltásában akkor is, ha az nem a munkavállalója.

Munkajog

Versenytilalmi megállapodás – jogszerű-e a munkáltató részéről ennek kikötése a munkaszerződésben? A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkaviszonyt létesítő felek vagy a munkaszerződésben vagy külön megállapodásban rendezzék a munkaviszony megszűnését követően követendő munkavállalói magatartás egyes kérdéseit. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony megszűnését követően legfeljebb három évig a munkavállaló vállalja, hogy tartózkodik minden olyan magatartástól, ami a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sértené. Leggyakrabban a konkurenciánál történő elhelyezkedés korlátozását jelenti az erre irányuló versenytilalmi kikötés.
Ahhoz, hogy a megállapodás érvényes legyen, az írásba foglaláson túl pontosan meg kell határozni, hogy  a korlátozás mikor, hol, kire, kikre vonatkozik, illetve azt,  hogy a munkáltató milyen mértékű ellenértéket fizet a munkavállalónak ellentételezésként. Általában az is rögzítésre kerül, hogy milyen szankció terheli  a munkavállalót  szerződésszegés esetén, de a felsoroltakon kívül még célszerű több kérdésben is megállapodni, a későbbi viták elkerülése érdekében, pl. az elállás lehetőségéről, stb.

Várható adóváltozások  - nem teljeskörűen, a beterjesztett javaslatok alapján

Drágul az adócsalás -  ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, a kiszabható bírság az adóhiány 200 százaléka lesz - a hatályos szabályok szerint ez csak 75 százalék. Nem lehet jövőre arra sem hivatkozni, hogy az adóhatóság által bekért iratok elvesztek; az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása egymilliós bírsággal sújtható. 

30 százalék a baleseti adó. Az új adófajtát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékaként a biztosítók szedik be. 

Az autók átírási illetéke emelkedik. Jelenleg henger-köbcentiméterenként 18 forint az illeték, amely 1890 köbcenti után ugrik 24 forintra. Az illetéktörvény módosítása a motor teljesítményétől és a kocsi korától teszi függővé az illetéket.  

Nő a chipsadó. A népegészségügyi termékadó törvénybe bekerült a cukrot tartalmazó sör is, amelynek literenként 20 forint lesz az adója. A korábbi termékek közül csak az energiaital literenkénti 250 forintos adója nem változik. Az üdítőitalé literenként 5-ről 7 forintra, a süteményé kilogrammonként 100-ról 150 forintra a sós snacké és az ételízesítő pedig 200-ről 250 forintra emelkedik

A termőföld értékesítéséből származó jövedelem számítása változik. A friss adótörvény-javaslat felszámolja azt a nyereséget, amelyet magánszemélyek azzal értek el, hogy termőföldet vásároltak olcsón, majd ezt átminősíttették, és telekként adták el. A szokásos hozam felett már a teljes eladási árra szja-t kell fizetni. A szokásos hozam pedig úgy számítható ki, hogy az átruházáskor a forgalmi értékből levonható költségek 0,3 százalékát meg kell szorozni a tulajdonban tartás napjainak a számával. Levonható költség például a beruházás, illetve az átruházás költsége.

Nő az áfa általános kulcsa, 25-ről 27 százalékra, január 1-től. A pénztárgépeket február 29-ig kell átállíttatni, addig kézzel írt számla és nyugta pótolja a gépit.

Részben megmarad a félszuperbruttó. Jövőre az adóalap kiegészítést csak a 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelem után kell megfizetni, míg 2013-tól megszűnik a 27 százalékos adóalap kiegészítés. A kompenzációról a törvényjavaslatban nincs szó, arról külön jogszabály készül.

Visszatér az elvárt jövedelem. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja az év első napján érvényes minimálbérről annak másfélszeresére emelkedik.

Változik a cafeteria. Így például a meleg étkezésre használható utalvány havi 5 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak. Ugyanakkor a vendéglátó kártyával igénybe vett meleg étkezés - ideértve az üzemi konyhát is - évi 150 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak.

A gépjárműadó is emelkedik, a köbcentihez kötött adómérték a kilowatthoz és a környezetvédelmi osztályhoz kötődik. Az adót jövőre csak a magánszemélyek fizethetik negyedéves bontásban, a cégek január 20-ig, a teljes éves adót kötelesek megfizetni a cégautók után.

A bírósági illetékek is emelkednek. A peres eljárás illetéke ugyan 6 százalék, de legalább 10 ezer forint marad, viszont a felső határ 900 ezer forintról 1,5 millióra emelkedik.

Az EKHO, eva megmarad.

 




kockakcsikkal250.gif

kockakcsikkal250.gif

Kamarai hírlevelek

2012-től a Pest Megyei Ügyvédi Kamara képviseletében részt vesz a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala megyei osztályvezetői értekezletein, melyről - munkájuk megkönnyítése érdekében -hírlevél formájában tájékoztatja a megye területén működő kollégáit.

2014. évi hírlevelek

2013. évi hírlevelek

2013. évi hírlevelek

2012. évi hírlevelek


kockakcsikkal250.gif

Irodánk


kockakcsikkal250.gif

Keresés


kockakcsikkal250.gif

Publikációink

Ingatlan végrehajtás
Folytatva az előző számban megjelent témát, heti cikkünkben az ingatlanok pénzkövetelés behajtása céljából történő végrehajtásának fontosabb szabályait ismertetjük, természetesen a teljesség igénye nélkül. 
Bővebben...

kockakcsikkal250.gif

kockakcsikkal250.gif
Ezt a honlapot Pest Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Boros Andrea Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.