Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Munkajog

Munkajog

Családjog

Családjog

Társasági jog

Társasági jog

Mediáció

Mediáció

Ingatlanjog

Ingatlanjog

Végrendelet

A törvény elismeri az örökhagyónak azt a jogát, hogy halála esetére a vagyonáról, vagy annak egy részéről szabadon rendelkezhessék, mégpedig akár pozitív, akár negatív tartalommal (kizárás, kitagadás). A végintézkedésen alapuló öröklés az öröklés elsődleges formája, hiszen a törvényes öröklésre csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha nincs végintézkedés, vagy van ugyan, de az érvénytelen, vagy hatálytalan, vagy érvényes és hatályos ugyan a végintézkedés, de az nem terjed ki az örökhagyó egész vagyonára.

 

 

Kell-e az örökhagyónak a teljes vagyonáról rendelkeznie?

Nem. Lehetőség van arra is, hogy csak a vagyon egy részéről rendelkezzen. Viszont nagyon fontos, hogy a vagyonnak az a része, amelyet a végrendelet nem érint, ebben az esetben a törvényes öröklési rend alapján fog átszállni az örökösre. Tehát a végrendeletet nem lehet kiterjesztően értelmezni. Pl. ha az ingatlant a szomszédra hagyja az örökhagyó, ez nem jelenti azt hogy az ingatlanban található ingóságok és a garázsban álló autó is a szomszéd öröksége lesz. Ezen vagyontárgyak a törvényes örökösöket illetik.

 

 

Kell-e az örökösnek a beleegyezése a végrendeletben foglaltakhoz?

Nem. A végrendelet egy egyoldalú, az örökhagyó akaratán alapuló egyoldalú jognyilatkozat.  Adott esetben előfordulhat, hogy az örökös kizárólag a hagyatéki eljárásban értesül a végrendeletről és annak tartalmáról.

 

 

Milyen adatoknak kell szerepelniük a végrendeletben?

A végrendeletnek az örökhagyótól kell származnia, az örökhagyó halála esetére kell rendelkezést tartalmaznia az örökhagyó vagyona egészéről, vagy annak egy részéről. Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához legalább annyi szükséges, hogy az külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék és halála esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E két feltétel bármelyikének hiányában végrendeletről nem lehet szó. Valamely alaki kellék hiánya vagy esetleges akarathiba a végrendeletet jogi létezésétől nem fosztja meg, csupán érvénytelenné teszi.

Ez utóbbi körülménynek azért van különös jelentősége, mert a végrendelet érvénytelenségét a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe, és arra csak az hivatkozhat, aki annak folytán maga örökölne, vagy tehertől mentesülne

Ha a végrendelet több lapból áll, a végrendeletnek érvényességi feltétele, hogy a lapok folyamatos sorszámozással legyenek ellátva, és minden oldalon a végrendelkező és a két tanú aláírása szerepeljen.

 

 

Milyen formában lehet végrendelkezni?

Közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet és szóbeli végrendelet. Nagyon fontos, hogy szóbeli végrendelet kizárólag a törvényben meghatározott szigorú feltételek esetén van lehetőség. Közvégrendeletet kizárólag közjegyző és bíróság előtt tehető.  Szintén hangsúlyozni kell, hogy végrendelkezni csak személyesen lehet.

 

 

Elegendő-e ha örökhagyó otthon papírra veti a végrendeletét és azt a ruhásszekrénybe berakja?

Amennyiben egyébként megfelel a végrendelet érvényességéhez szükséges alaki és tartalmi feltételeknek akkor elvileg igen. Először is szükséges elmondanunk, hogy a végrendelet érvényességi feltétele, hogy a végrendeleti minősége, a végrendelet keltének helye és ideje kitűnjön az iratból, elejétől végéig maga írja és aláírja (ha több oldalas a végrendelet, akkor minden oldalt alá kell írni). Fontos, hogy a pl. ha a végrendelet keltének helyét és idejét nem a végrendelkező írta rá a végrendeletre, hiába írta a végrendeletet végig saját maga, a végrendelet érvénytelen lesz.

Az allográf végrendeletnél 2 tanú együttes jelenlétében kell aláírni, illetve ha már korábban aláírta, az iraton szereplő aláírást kell a két tanú jelenlétében a sajátjának elismernie.

A két tanúnak az örökhagyó személyazonosságát és aláírásának hitelességét kell igazolnia, nem a végrendelet tartalmát. Előfordulhat az is, hogy a végrendelet tartalmáról nincs is tudomásuk csak arról, hogy az irat a előttük személyesen megjelent örökhagyó végakaratát tartalmazza. Természetesen ha több oldalból álló végrendeletről beszélünk akkor a tanúknak minden oldalt

 

 

Melyik a legelterjedtebb végrendeleti forma?

Írásbeli magánvégrendelet.

 

 

Minek kell tartalmilag szerepelnie a végrendeletben?

Örökhagyó személyazonosságának igazolásához szükséges adatok, örökös nevezés, a végakarat pontos meghatározása.

 

 

A tanúnak kell-e ismernie előzőleg az örökhagyót?

Nem. A végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nemcsak az a végrendeleti tanú alkalmas, aki az örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is, aki a személyazonosságát kétségtelen bizonyossággal, tehát hitelt érdemlő módon megállapította.

 

 

Mi lesz annak a vagyonnak a sorsa melyet a végrendelet nem érint?

Erre a vagyonra a törvényes öröklés alapján jogosultak tarthatnak igényt.

 

 

Lehetséges-e, hogy egy végrendeletben többen  közösen végrendelkezzen?

Nem. Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.

 

 

Ha van végrendelet, és az nem a törvényes örökösöket nevezi meg, jár-e valami a törvényes örökösöknek?

Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

A végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nemcsak az a végrendeleti tanú alkalmas, aki az örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is, aki a személyazonosságát kétségtelen bizonyossággal, tehát hitelt érdemlő módon megállapította (PK 86. szám).

Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

 

 

A végrendeletben törvényes örököst ki lehet-e tagadni?

Igen. Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;

c) az örökhagyó egyenesági rokonainak, házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;

d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

e) erkölcstelen életmódot folytat;

f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

 

 

Törvényes örökösök:

Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke.Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs örököl.

Leszármazók, házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.

Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.

Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.

Leszármazóknak, házastársnak, bejegyzett élettársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői.

Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói.

Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl.

Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.

Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.