Az eddigi rendszer annyiban nem változott, hogy továbbra is életben van az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet azon rendelkezése, miszerint gyorshajtás miatt 100 km/h sebességhatárig 50%-os túllépés, míg 100 km/h feletti sebességhatárnál a harmadával történt túllépésnél a szabálysértési hatóság maximum 60.000.- Ft-ig terjedő pénzbírságot, és bár nem automatikusan, de a jogosítvány bevonását is elrendelheti, valamint a büntetőpontokat is kiszabhatja. Emellett 2008. május 1-től létezik bírságolási lehetőségként a közlekedési szabályszegések körében az úgynevezett közigazgatási bírság. Korábbi cikkünkben már kifejtésre került, hogy ez alól a bírság alól nem lehet kibújni a "hozzátartozóm vezette a kocsit, és nem kívánom megnevezni" gyakorlattal, mivel minden esetben az autó forgalmi-engedélyében szereplő üzembentartót fogják kötelezni a büntetés megfizetésére.

Idén május 1-ig a közigazgatási bírság kiszabásával úgy számolhattunk, ha például az 50 km/h megengedett legnagyobb sebességet minimum 30 %-al léptük túl, ekkor 60 napon belül megkaptuk a 30.000.- Ft-ról szóló csekkünket, amennyiben pedig autópályán legalább 20 %-os volt a sebességtúllépésünk,  akkor egy 50.000.- Ft-os csekket rejtett a postaládánk.

Ami a leginkább szembetűnő változás a bírságolási rendszerrel kapcsolatban, hogy most már nem százalékos arányban határozzák meg a sebességtúllépést, hanem tételesen megadják, hogy ha az 50 km/h megengedett legnagyobb sebességet 15 km/h és 25 km/h sebesség között lépjük túl akkor 30.000.- Ft a bírság mértéke. Vagy egy másik példa az autópálya, ahol, ha 50 km/h és 65 km/h közötti sebesség túllépésünk adódik akkor 60.000.- Ft lesz a közigazgatási bírság összege.  A konkrét büntetési tételek egyébként  a 410/2007 (XII.29) Kormány rendelet 1. számú mellékletében találhatók meg.

További módosításként jelenik meg, hogy a közigazgatási bírság kiszabásánál a méltányosság lehetőségét kizárja. Ez azt jelenti, hogy amikor megkapjuk a határozatot a borzalmasan nagy összegről, akkor nem kezdhetünk el „sírni” a hatóságnak, hogy például mennyire keveset keresünk és még a létfenntartásunk is veszélyeztetve van, amennyiben ki kell fizetnünk a bírságot. Változás még, hogy eddig 7 megyei rendőr-főkapitányság járt el ez ügyekben első fokon. A módosítás értelmében ezentúl a Budapest VI. kerületi rendőrkapitány az illetékes hatóság. Másodfokon továbbra is az országos rendőrfőkapitány a kijelölt eljáró hatóság. Bekerült viszont egy új bekezdés ehhez a ponthoz, melynek értelmében az ügyfél számára az eljárás irataiba való betekintést lakó-, szállás-, telephely, stb. szerint illetékes kapitányságon kell biztosítani.

Végezetül ne felejtsük el, hogy a közigazgatási bírság kiszabása mellett lefolytatják a hagyományos szabálysértési eljárást is, a jogosítványt a továbbiakban is elvehetik, és a büntetőpontokat is kiszabhatják. Tehát a szabálysértési eljárás mindenképpen megindul, szabálysértési bírság azonban nincs, ha ugyanazért a cselekményért a közigazgatási bírságot egyszer már kiszabták.