Hungarian (formal)
2017. Október 23., Hétfő
Aktualitások
aktualis.jpg

Tisztelt meglévő és leendő Ügyfelünk!

A 2013-tól hatályba lépő módosítások közül az egyik leglényegesebb változás az illetékkulcs-rendszer nagymértékű egyszerűsödése, mind az öröklési és az ajándékozási, mind pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében. Az alábbiakban összefoglaljuk – természetesen csak tájékoztató jelleggel, a teljesség igénye nélkül – azokat a változásokat, melyek irodánk tapasztalata alapján leginkább érintik Ügyfeleinket.

I.

Öröklési és ajándékozási illeték

2013. január 1-jétől az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék. Lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése után pedig 9 százalékos öröklési és ajándékozási illetékkulcs az irányadó.

A fenti egyszerűsítésből látszik, hogy az új szabályok értelmében – a megszerzett vagyontárgy jellege szerinti differenciálást megtartva – a korábbi 36 helyett, immár csak 2-2 illetékkulcsot kell alkalmazni az illeték megállapításakor.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Visszterhes vagyonátruházás esetében a lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezményes, 2 százalékos illetékmérték, 2013. január 1-jétől megszűnik. A továbbiakban lakástulajdon, illetve lakás résztulajdonjogának megszerzése után az illetéket a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékét alkalmazva kell az állami adóhatóságnak kiszabnia.

 

II. Illetékmentességekkel, -kedvezményekkel kapcsolatos szabálymódosítások 

2013. január 1-jétől jelentősen változik az illetékmentesen megszerezhető vagyontárgyak köre, emellett eljárási illetékmentesség fogja megilletni a magánszemélyt és az egyéni vállalkozót az általuk az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárások esetében.

1. Öröklési és ajándékozási illeték 

1.1. Az özvegyet megillető illetékmentesség 

Az Illetéktörvény ez évtől hatályos rendelkezései szerint az örökhagyó túlélő házastársa által megszerzett örökrész is teljes egészében, vagyis értékhatártól függetlenül öröklési illetékmentességet fog élvezni.

1.2. A takarékbetét illetékmentessége 

A takarékbetét ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó öröklési és ajándékozási illetékmentesség 2013. január 1-jétől megszűnik, mivel e jogügyletek jellemzően egyenes ági rokonok között jönnek létre, akik az ingyenes vagyonszerzéseik után – értékhatár nélkül – illetékmentességet vehettek (és vehetnek a jövőben is) igénybe.

1.3. Az egyenes ági rokonok bejelentési kötelezettsége megszűnik az ingyenes vagyonszerzésekkel kapcsolatban. 

2. Visszterhes vagyonátruházási illeték 

A fentiek mellett a visszterhes vagyonátruházási illetékmentes­ségekre vonatkozó szabályozás is új mentességi rendelkezésekkel szélesedik.

2.1. Az ún. negatív illetékalap megszűnik 

2013-tól  a lakástulajdon magánszemély általi cseréje esetén, illetve ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a cserével megszerzett, illetve a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie a vagyonszerzőnek. Ezáltal az ún. negatív illetékalap után jelentkező illetékkötelezettség megszűnik.

2.2. Egyenes ági rokonok illetékmentessége 

Az új mentességi rendelkezéssel tehát az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése – annak ingyenes vagy visszterhes jellegétől és értékétől függetlenül – mentes lesz a vagyonszerzési illeték alól.

2.3. A visszlízing ügyletek illetékmentessége

Az Itv. 2013. január 1-jétől fenntartja és egyben határidő nélkül alkalmazhatóvá teszi azt a kedvező szabályt, mely szerint  annak a személynek, akinek a lízingszerződés megkötéséig tulajdonjoga állt fenn egy ingatlanon, és ezt a tulajdonjogot a lízingszerződés megkötése érdekében a lízingbeadónak átadta, majd a korábbi ingatlanát a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében „visszalízingeli”, nem keletkezik visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a jogügylet után.

2.4. Az adóbevallás másolata után nem kell illetéket fizetni, kivételt képeznek ez alól az elektronikusan benyújtott adóbevallások.

2.5. A fiatalok lakásszerzési illetékkedvezménye

A változások eredményeként egyfelől megemelkedik a forgalmi értékhatár 8 millió forinttól 15 millió forintra, másfelől megszűnik az illetékkedvezmény „40 ezer forintos” maximuma. Így az illetékkedvezmény alkalmazását valamennyi – az illetékkötelezettség keletkezésekor, vagyis főszabály szerint a szerződés megkötésekor – 35. életévét még be nem töltött fiatal kérelmezheti a NAV-tól, amennyiben a jogügylet tárgyát képező ingatlan az első lakástulajdona, és az egész lakástulajdon forgalmi értéke legfeljebb 15 millió forint. A kedvezmény mértéke az egyébként fizetendő illeték 50 százaléka.

A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

Hangsúlyos, hogy a kedvező szabályt kizárólag az Itv. alkalmazásában lakástulajdonnak minősülő ingatlanok szerzésekor lehet igénybe venni. Lakástulajdonnak  a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan tekinthető, a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül azonban lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.

 

III. Megszűnő illetékrendelkezések

1. Az illetékelőleg jogintézményének megszüntetése

Az Itv. 2013. január 1-jétől hatályos módosítása az illetékelőleg jogintézményét megszünteti. Így egyrészt a vagyonszerzők számára világosabb, átláthatóbb jogszabályi környezet jön létre, másrészt a vagyonszerzés kapcsán felmerülő vagyonszerzési illetéket az ingatlanügyi hatóság határozatának meghozatalát követően, a tulajdonjog, vagyoni értékű jog bejegyzése után (azaz a tényleges vagyonszerzéskor) kell megfizetni teljes egészében.

2. Megszűnik a lakáscsere illetéke

A lakások magánszemélyek között történő cseréjére azonban 2013. január 1-jétől is kedvező szabályok vonatkoznak, mégpedig az ún. cserét pótló vétel szabályainak megfelelő alkalmazásával. A lakástulajdonok egymás közti cseréje esetén az illetékalap nem a cserével szerzett lakás forgalmi értéke, hanem az elcserélt lakástulajdonok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete.

Amennyiben a lakáscsere ügyletben a magánszemély több lakást cserél (például egy nagyobb értékűt két kisebbre stb.), az értékkülönbözet megállapításakor minden egyes lakáscserével „szemben” egy – az adózó számára legkedvezőbb – lakáscsere vehető figyelembe. Tehát azon cserével szerzett lakástulajdon esetében, mellyel összefüggésben a vagyonszerző további lakáscserét nem tud igazolni, a visszterhes vagyonátruházási illetéket az általános szabályokat szerint kell megfizetnie.

A csere esetén igénybe vehető illetékalap-kedvezmény alkalmazását a vagyonszerzőnek az állami adóhatóságnál kérelmeznie kell, mégpedig a tulajdonjog földhivatali bejegyzésére alkalmas csereszerződés másolatának megküldésével. Az adózónak ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a kedvező illetékszabály kritériumainak megfelel.

 

IV. Módosulnak az eljárási illetékszabályok

1. Nem keletkezik illetékkötelezettség érdemi eljárás hiányában

2013. január 1-jétől az ügyfeleknek nem kell eljárási illetéket fizetni – érdemi közigazgatási hatósági eljárás hiányában – abban az esetben, ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

Amennyiben az ügyfél az eljárási illetéket megfizette, de a hatóság érdemi közigazgatási hatósági eljárást nem folytatott le a fentiekben említett okok alapján (a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, illetve az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye),  az eljárási illeték visszajár.

A magánszemélyek (ideértve az egyéni vállalkozókat is) által előterjesztett fizetési könnyítési, adómérséklési kérelem  2013. január 1-jétől illetékmentes, míg a gazdálkodó szervezeteket e kérelem előterjesztésekor 10.000 forint eljárási illetékkötelezettség terheli.

2. A miniszternél kezdeményezett felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke

Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében az Itv. rögzíti, hogy amennyiben az adózók az adópolitikáért felelős vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez felügyeleti intézkedés iránti kérelmet nyújtanak be eljárási illetéket illetékbélyeggel kell leróni.

A  miniszter érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kérelmet az illetékfizetési kötelezettség elmulasztása esetén.

3. Módosul a csőd- és felszámolási eljárások illetéke

2013. január 1-jétől a felszámolási eljárás illetéke a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek (például kft., rt.) esetén 80.000 Ft, míg a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok (például bt., kkt.) esetében 30.000 Ft. A csődeljárás illetéke is a jogi személyiség megléte, illetve hiánya alapján differenciált a felszámolási eljárás illetékével megegyezően. A csődeljárásért a 2013. január 1-jét követően kezdeményezett eljárások során jogi személyiséggel rendelkező társaságok esetén 50.000 forintot, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében pedig 30.000 forintot kell fizetni.

4. Az építésügyi hatósági eljárások illetékrendszere is változik

Szintén új rendelkezésnek minősül, hogy amennyiben az építésügyi hatósági, szakhatósági eljárásokat elektronikus úton kezdeményezi az ügyfél, az eljárási illetéket – az eljárás megindítását megelő­zően– átutalási megbízással, vagy ha erre lehetőség van, az eljárás megindításával bankkártyával kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetésének igazolására az idézett jogszabályhely szerint az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolata alkalmas

 

kockakcsikkal250.gif

kockakcsikkal250.gif

Kamarai hírlevelek

2012-től a Pest Megyei Ügyvédi Kamara képviseletében részt vesz a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala megyei osztályvezetői értekezletein, melyről - munkájuk megkönnyítése érdekében -hírlevél formájában tájékoztatja a megye területén működő kollégáit.

2014. évi hírlevelek

2013. évi hírlevelek

2013. évi hírlevelek

2012. évi hírlevelek


kockakcsikkal250.gif

Irodánk


kockakcsikkal250.gif

Keresés


kockakcsikkal250.gif

Publikációink

Röviden... 2009.06.05.
Ezen a héten a beérkezett olvasói kérdések közül válogattunk, és azokra válaszolunk.

Bővebben...

kockakcsikkal250.gif

kockakcsikkal250.gif
Ezt a honlapot Pest Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Boros Andrea Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.