Törvényes öröklés
Heti cikkünk még kapcsolódik az öröklés témaköréhez, mégpedig a törvényes öröklés rendjének szabályait ismertetjük, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Jogszabály pontosan meghatározza azoknak a körét, akik az örökhagyó halála esetén és annak végrendelete hiányában törvényes örökösei lehetnek. Megeshet viszont, hogy a leendő örökhagyónak csak oly távoli rokonai örökölnének, akikre ő nem is gondolt, vagy egyáltalán nem is kívánná őket örökösi pozícióban látni. Ez utóbbi esetben, amennyiben az örökhagyó tisztában van a törvényes öröklési renddel, úgy végrendelkezési jogánál fogva tehet arról, hogy az öröklési rend az ő akarata szerint alakuljon. Mindezekre tekintettel hasznos, ha ismerjük a törvényes öröklési rendet. A törvényben meghatározott örökösök csak az ott megjelölt sorrendben válnak örökösökké. Ez a sorrend kivételt nem engedő, szigorú rangsor. Törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó gyermekei, akik fejenként egyenlő részben örökölnek. A gyermeket az öröklés  joga  az élve születés feltételétől függően, fogamzásának időpontjától megilleti.  Az apa után a gyermek abban az esetben örökölhet, ha az apaság kérdésében nincs vita, illetve a gyermek családjogi státusza tisztázott.  A házasságból és a házasságon kívül született gyermekek öröklési joga egyenlő. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl. Ha az egyik gyermek kiesett az öröklésből (pl. elhunyt), akkor a kiesett gyermek helyett annak leszármazói fognak örökölni.

Amennyiben az örökhagyónak nincsenek leszármazói, úgy az örökhagyó házastársa lesz az örökös. Abban az esetben, ha sem gyermekei, sem házastársa nincs az örökhagyónak, szülei örökölnek, fejenként egyenlő részben.

Az örökbefogadott után is úgy örökölnek az örökbefogadók és azok rokonai, mint a vérszerinti gyermek után annak szülei, illetve felmenői. Leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli. Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői. Ha az örökhagyónak nincsenek törvényes örökösei és érvényes végrendeletet sem hagyott hátra, akkor szükségképpeni örökösként az állam fog örökölni.