Megtámadható-e a már megkötött szerződés?
A  mindennapi életben a szerződések a felek akaratával jönnek létre, az általuk lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodással, amelyet kölcsönösen és egybehangzó akarattal kell kinyilvánítaniuk, valamely általuk kívánt joghatás elérése érdekében. Mi a helyzet akkor, ha később olyan új körülmények jutnak az egyik szerződő fél tudomására, ami alapján nem vagy más feltételekkel kötötte volna meg a szerződést.

Tegyük fel, hogy a házassági vagyonközösséget megszüntető szerződésben a felek fele-fele arányban megosztják a közös ingatlanvagyonukat. A szerződés aláírása után fél évvel kiderül, hogy az egyik fél tulajdonában további ingatlanok is álltak melyekről „elfelejtett” szólni a házastársának. Mit tehet a sérelmet szenvedett fél?

A Ptk. 201.§ (2) bekezdése lehetőséget ad, hogy a szerződést a sérelmet szenvedett fél feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással támadja meg, amelyet egy éven belül a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozatával kell közölnie. Amennyiben a közlés sikertelen, úgy a félnek haladéktalanul bírósági eljárás lefolytatását kell kezdeményeznie. A bíróság bizonyítási eljárást folytat le melynek eredménye lehet a szerződés érvénytelenségének a megállapítása és a kereseti kérelemben foglaltaknak megfelelően az értékaránytalanság kiküszöbölése.

A Ptk. további megtámadási okokat is nevesít, melyeknek nem csak házassági vagyonjogi viszonyokban, hanem a szerződési szabadság elvéből következően az élet bármely területén szerepük lehet. Például amikor a szerződés megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, és ezt a tévedését a másik fél okozta, vagy ha a felet a szerződés megkötésére megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.