Öröklési szerződés
Pár héttel ezelőtt megjelent cikkünkben a tartási szerződés szabályairól írtunk pár sorban. Ehhez kapcsolódóan, és egy ügyfél kérésének eleget téve kívánjuk most az öröklési szerződés lényeges kérdéseit körbejárni.

Egy hölgy keresett meg minket azzal a problémájával, hogy két fia van, azonban az egyikük semmilyen formában nem tartja vele a kapcsolatot, ezért a tulajdonát képező ingatlanról a másik fia javára szeretne végrendelkezni. A végintézkedés során, - az öröklés megnyíltakor - az örökhagyó leszármazóját kötelesrész illeti meg, kivéve ha a végintézkedésben az örökhagyó őt érvényesen kitagadta. A kitagadásnak azonban szigorú szabályai vannak, ezért tájékoztatásunk után döntött úgy a megkereső hölgy, hogy öröklési szerződést köt azzal a fiával, aki vele rendszeresen törődik és tartja a kapcsolatot. Az öröklési szerződés a végintézkedés egyik fajtája, visszterhes szerződés, ami annyit jelent, hogy a szerződés szerint az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az öröklési szerződéshez az örökhagyó kötve van, arról a vagyonáról, amelyet a szerződéssel lekötött, nem rendelkezhet. Az öröklési szerződés előnye, hogy az örökhagyó/eltartott érdekeit jobban biztosítja, amennyiben ugyanis a kötelezett a szerződésben foglaltakat nem teljesíti, a bíróság az öröklési szerződést felbonthatja, s az örökhagyó tulajdona érintetlen marad. A szerződésben az örökhagyó a szerződő felet általános örökösévé teheti, de lehetősége van arra is, hogy csak a hagyatéka egy részét juttassa részére.

Az öröklési szerződés csak írásban köthető, melyet nem csak a szerződő feleknek és az eljáró ügyvédnek, hanem két tanúnak is alá kell írnia. Itt nem érvényesül az írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó szabály, mely szerint a végrendeletnél közreműködő hozzátartozó javára szóló juttatás érvénytelenné nyilvánítja a végrendeletet, hiszen a szerződés a felek egybehangzó akaratával jön létre, azaz a szerződéses örökös közreműködése nélkül érvényes öröklési szerződésről nem is beszélhetünk. Ebből is következik, hogy az öröklési szerződés formáját tekintve végrendelet, tartalma szerint tartási vagy életjáradéki – azaz visszterhes – szerződés. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra – az örökhagyóval szerződő fél javára – az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a tartás ellenében kötött öröklési szerződés teljesítése lehetetlenné vált és a szerződés célja annak módosításával (tartás helyett életjáradék) sem valósítható meg, bármelyi fél kérelmére a bíróság az öröklési szerződést a felek megfelelő kielégítésével megszünteti. A megfelelő kielégítés nem azonos az eredeti állapot helyreállításával, hosszabb ideig fennállt szerződés esetében nyilvánvaló, hogy az értékviszonyok változása folytán nemcsak az ingatlan forgalmi értékének növekedésére, illetőleg a készpénzbefektetéssel elérhető többletjövedelemre, hanem a nyújtott tartási szolgáltatások értékében bekövetkezett változásra is figyelemmel kell lenni.

Az örökhagyó halálával az öröklési szerződés megszűnik, adott esetben a szerződésben rögzített ingatlan tulajdonjoga átszáll a szerződő félre.