Lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállási kötelezettség építési szerződés kötése esetén az építési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt; szerződés hiányában az építési munka tényleges elvégzőjét terheli az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 3 évig. A jótállási igény jótállási jeggyel érvényesíthető, melyet a vállalkozó az átadás-átvételi eljárás során köteles átadni az építtetőnek. A jótállási kötelezettség akkor is terheli a vállalkozót, ha jótállási jegyet szabálytalanul állítja ki, vagy esetleg át sem adja. A hiba bejelentését követő 15 napon belül köteles a vállalkozó a hibát megvizsgálni és nyilatkozni. Szerződésben kedvezőbb jótállási feltételeket is vállalhat a vállalkozó, kedvezőtlenebbet azonban nem. Ha a felek szerződésben kikötik a jótállást, azonban az e körben gyakorolható jogokat nem részletezik, a jótállás keretében ugyanazok a jogok illetik meg az építtetőt, mint szavatosság esetében, vagyis kérhet kijavítást, árleszállítást, kicserélést, újbóli elvégzést, a más által elvégeztetett javítási költség megfizetését, és elállással élhet. Abban az esetben azonban, ha a felek a szerződésben például csak a kijavítást, vagy csak az árleszállítást jelölik meg, úgy hibás teljesítés esetén az építtető csak ezeket kérheti a vállalkozótól, az egyéb szavatossági jogokat nem. Ebben az esetben lehetősége van az építtetőnek, hogy igényét a szavatosságra vonatkozó szabályok szerint érvényesítse. A jótálló gyakorlatilag a szerződés hibátlan teljesítéséért vállal felelősséget, ami alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Nem a hiba jelentkezésének az ideje tehát a lényeges, hanem az az időpont, amikor a hiba oka keletkezett. A jótálláson alapuló kötelezettség tartama tekintetében tehát a törvényes szavatosságnál szigorúbb felelősség. Lényeges, hogy a hibát az észrevételt követően haladéktalanul közöljük a vállalkozóval, még a 3 éves jótállási idő letelte előtt. Meghosszabbodhat a jótállás ideje a hiba közlésétől számított azzal az idővel, amíg a hibás dolog a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. Új bírósági álláspont, melyet az új Polgári Törvénykönyv szövegtervezete is tartalmaz, hogy ha a jótállási időn belül közöljük a kifogásunkat a vállalkozóval, és ő nem teljesít, a jótállási igényt a bíróság előtt az általános ötéves elévülési időn belül minden időbeli megszorítás nélkül érvényesíthetjük.