Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. Míg a tartási szerződés esetében a tartás természetben, esetenként saját háztartásban, együttlakás mellett történik, addig az életjáradéki szerződés esetében a létfenntartás céljára adott szolgáltatás pénz vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatása. Az életjáradéki szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Az életjáradéki szerződésben vállalt pénz vagy terménymennyiség - miután a jogosult létfenntartását szolgálja, - dőszakonként előre esedékes. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt, és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti.

A bíróság az életjáradéki szerződést mindkét fél érdekének kölcsönös és méltányos figyelembevételével módosíthatja, ha a szerződés megkötését követően a felek viszonyaiban olyan változás áll be, amely a szerződés változatlan tartalommal való fenntartását lehetetlenné tenné. A kötelezett vagyoni helyzetének romlása nem eredményezi automatikusan az életjáradék összegének vagy a vállalt terménymennyiségnek a leszállítását, hanem ilyen irányú kereseti kérelem esetén vizsgálni kell a felek a szerződés megkötésekor fennálló jövedelmét és azt egybevetni a jelenlegivel. Fel kell deríteni az átruházott ingatlan jelenlegi forgalmi értékét, és vizsgálni kell a kötelezett teljesítőképességét. Csak az összes körülmény gondos felderítése nyomán lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy indokolt-e az életjáradéki szerződés olyan módosítása, amely a járadék összegének módosítását eredményezi.

Lehetőség van arra, hogy a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé változtassa át. Az életjáradéki szerződés célja az idős eltartott létfenntartásának életjáradék fizetése útján való kiegészítése. Ezt a célt a szerződés akkor is betölti, ha a felek viszonya megromlott. Az ilyen jellegű szerződésnél az életjáradékra jogosult személye körüli teendőket nem kell ellátni, tehát a bizalmi viszony megromlása a szerződés céljának és rendeltetésének betöltését nem veszélyezteti. A szerződés megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés célja nem valósítható meg. Az életjáradéki szerződésnek az a célja, amely szerint az eltartott havonta rendszeres pénzösszegben részesül, mindaddig megvalósul, amíg a kötelezett teherbíró képessége ezt lehetővé teszi. Amennyiben a jogosult az életjáradék összegének elfogadását visszautasítja, de a kötelezett szerződésszerűen kíván ennek ellenére teljesíteni, letétbe helyezheti, illetve a jogosult részére külön bankszámlára fizetheti meg havonta az életjáradék összegét. A szerződést teljesítő féllel szemben a szerződés megszüntetése általában nem kényszeríthető ki úgy, hogy a jogosult alapos indok nélkül egyoldalúan elzárkózik a szerződésszerű teljesítés elfogadásától.