A birtokháborításról és a birtokvédelemről röviden:

A hatályos Polgári Törvénykönyvünk szerint, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül zavarják, birtokvédelem illeti meg.

Ennek a mondatnak a könnyebb megértése érdekében célszerű először a birtok fogalmát tisztázni. A birtok az a tény, állapot, amikor valakinél, valakinek a fizikai értelemben vett hatalmában van egy dolog. A birtok azonban nem egyenlő a tulajdonnal. A tulajdon esetében az a fő kérdés, hogy enyém-e a dolog, míg a birtok esetében elsődlegesen csak az számít, hogy nálam van-e a dolog. Ha valaki bérel, mondjuk egy lakást vagy egy autót, azáltal nem lesz annak tulajdonosa, viszont birtokosa lesz, mert nála van, a hatalmában tartja. A birtoklás tényének legfontosabb következménye tehát, hogy a birtokost védelem illeti meg a birtokháborítással szemben. Birtokháborítás lehet a teljesség igénye nélkül például, ha valaki megpróbálja elvenni a másnál lévő dolgot, akadályozza a birtokost annak használatában, kerítést épít nem megengedett helyre, falat emel az ablak elé, füsttel, zajjal járó tevékenységet folytat a szomszédban és így tovább. Fontos, hogy a birtokvédelem a birtoklás puszta ténye alapján illeti meg a birtokost: nem azért, mert az övé a dolog (lehet, hogy nem is az övé), hanem mert az nála van, vagyis senki nem köteles tűrni, hogy birtokától megfosszák, vagy a birtoklásban zavarják. Ez a védelem pedig mindenkivel szemben megilleti a birtokost, a jogszabályban foglalt egy kivétellel: nem illeti meg a birtokost birtokvédelem azzal szemben, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A birtokvédelemnek a hatályos magyar jog szerint három módozata van: a jogos önhatalom, a közigazgatási út, valamint a bírói út.

A jogos önhatalom abban áll, hogy a birtokos a birtok megvédéséhez szükséges mértékben önhatalommal is elháríthatja a birtoka ellen irányuló támadást. Ha pedig elveszti a birtokot a birtokos, annak visszaszerzése érdekében is felléphet önhatalommal, ha az egyéb birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Mondjuk, ha az utcán a mobiltelefont hirtelen kitépik valaki kezéből, az illető nem köteles kivárni a közigazgatási út igénybevételével járó időveszteséget, hanem jogos önhatalommal is eljárhat a birtok visszaszerzése érdekében.

Birtokvédelem államigazgatási úton azt jelenti, hogy az, akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Ebben az esetben a jegyző nem vizsgálja a birtokláshoz való jogot, kizárólag a birtoklás ténye alapján dönt, azt nézi, hogy fennállt-e a birtokállapot és azt megzavarták-e. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, hanem aki a határozatot sérelmesnek tartja, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül kérheti a bíróságtól a határozat megváltoztatását.

Birtokvédelem bírói úton lényege pedig, hogy egy év elteltével a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését közvetlenül a bíróságtól kérheti. Közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni akkor is, ha a birtokláshoz való jogosultság is vitás. A közvetlen bírói út azt jelenti, hogy nem kell előtte végigjárni az államigazgatási utat, nem szükséges a jegyzőhöz fordulni, hanem közvetlenül a bírósághoz lehet keresetlevelet benyújtani (egy év elteltével pedig csak a bíróságnál lehet a birtokvédelem eszközével élni). A bíróság már a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt, tehát nem csupán a birtoklás tényét vizsgálja, mint a jegyző.