|
Illeték - 2010.02.26.
Egy olvasónk levélben fordult hozzánk földterület cseréjének illetéket, illetve személyi jövedelemadót érintő kérdésével.
A földterületek cseréje alapvetően illetékkötelezettséggel jár, függetlenül az elcserélt területek nagyságától, illetve aranykorona értékétől. Az illetéktörvény értelmében az illetékkötelezettség az új vagyontárgy megszerzéséhez kötődik, és nincs jelentősége annak, hogy az ellenérték kiegyenlítésének a módja az, hogy cserébe esetleg átadunk egy másik vagyontárgyat. Kivételt ez alól a lakástulajdonok cseréje képez, itt lehetőség van beszámítani az illeték alapjánál a cserébe adott lakás értékét, bizonyos feltételekkel. Fő szabályként azonban a cserék esetében a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a földterület forgalmi értéke. Ha ez nem szerepel az adás-vételi szerződésben esetleg, akkor az illetékkiszabás során az adóhatóság állapítja meg azt. Olvasónk leveléből azonban az derül ki, hogy a földterületek cseréjét az indokolta, hogy a táblákat ki tudják alakítani. Amennyiben ez birtok-összevonási célú önkéntes földcserének minősül, akkor illetékmentesség kapcsolódik hozzá, de erre a szerződésben mindenféleképpen ki kell térni, illetve az illetékkötelezettség megállapításához benyújtandó adatlapot is ennek alapján kell kitölteni. Ez a típusú földcsere akkor valósul meg, ha a tulajdonos szétszórt termőföldjeit gyors, egyszerű eljárás keretében szeretné összevonni, illetőleg végrehajtható ez az állattenyésztő telepek földszükségleteinek a kielégítése érdekében is. Az eljárást a tulajdonosok a földhivatalnál is kezdeményezhetik. Ha azonban a csere birtokösszevonást nem eredményez, akkor azt a Ptk. szerint cserének kell tekinteni, és az erre irányadó szabályokat kell alkalmazni. Személyi jövedelemadó tekintetében a csere úgy minősül, mint az értékesítés, függetlenül attól, hogy az ellenérték megfizetése nem pénzzel történik. Az adókötelezettség megállapításánál bevételnek azt az összeget kell tekinteni, amely értéket meghatároztak a szerződésben. A bevételből le lehet vonni az ingatlan szerzéskori értékét, ez az az összeg, melyet a megvásárláskor az akkori szerződésben rögzítettek. A felmerülő egyéb költségek, mint például ügyvédi díj, megfizetett illeték, szintén levonhatóak a bevételből. A bevétel és a költségek különbözete jelenti a jövedelmet, mely után az adót meg kell fizetni. Tekintettel arra, hogy a szerzés olvasónk esetében 2004-ben, az értékesítés pedig 2009-ben történt, a jövedelem további csökkentése nem lehetséges, tehát a teljes fennmaradó összeg után 25 % mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni.
|
Írjon nekünk!
Bármilyen kérdése vagy hozzáfűzni valója van, esetleg problémája merült fel szolgáltatásainkkal kapcsolatban, ha Ön ügyfelünk vagy még nem ügyfelünk, a következő mezőben írja le számunkra, hogy megválaszolhassuk kérdéseit vagy javíthassunk szolgáltatásainkon.***
Írja le a felmerült jogi problémáját és adja meg elérhetőségeit, hogy megoldást tudjunk szolgáltatni az Ön részére!
(*) Kötelezően kitöltendő mező!
*** Kérdéseikkel összefüggésben felhívjuk figyelmüket arra, hogy az azokra adott válaszok kizárólag a tájékoztatást szolgálják. Ezek minden esetben a válaszadó egyéni jogi megítélését tükrözik a rendelkezésére álló információk alapján, mely soha nem helyettesíti a teljes tényállás ismeretében nyújtható tanácsadást. Erre tekintettel az értelmezésbeli különbségekért felelősséget az Iroda nem vállal.
|
DR. BOROS ANDREA ÜGYVÉDI IRODA
Our publications
Szocpol, haszonélvezet
Ezen a héten a beérkezett olvasói kérdések közül válogattunk, és azokra válaszolunk.
|
|
Read more... |
This website is maintained by Dr. Boros Andrea Law Firm, registered at the Bar Association of Pest County, in accordance with the laws and internal regulations concerning attorneys, which can be found at www.magyarugyvedikamara.hu, together with information regarding client rights.
|
