|
Munkajog II. részlet 2010.02.17.
E heti cikkünkben folytatjuk a
múlt héten munkajogi témában érkezett rövid kérdések
megválaszolását
A munkaidő hogyan oszlik
meg, étkezési idő, tisztálkodásra fordított idő
vonatkozásában, vagy ez munkaidőn túli tevékenységnek minősül?
A munkavégzésre
előírt idő a munkaidő, amely a munkakezdéstől a munkavégzés
befejezéséig terjed, és amibe be kell számítani a munkavégzéshez
kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenysége időtartamát
is, azonban főszabály szerint nem számít bele az étkezési idő
és a tisztálkodásra fordított idő sem. A munkavállalónak a
munkaidőben 6 óra munkavégzést követően a munkavégzés
megszakításával járó, legalább 20 perc időtartamú munkaközi
szünetet kell biztosítani. A 20 perces ebédidő csak a felek
eltérő megállapodása esetén számít bele a munkaidőbe,
egyébként ezek hiányában nem része a munkaidőnek. Az ún.
ebédidő biztosításával összefüggésben ki kell emelni, hogy
(minimum 20 perc) maximum legfeljebb egy óra lehet, és ezt
egybefüggően kell biztosítani a munkavállaló számára.
A munkavédelmi
ruha kihordási idejének lejártát mi határozza meg?
A Munka
Törvénykönyve alapján, ha a munka a ruházat nagymértékű
szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a
munkavállalónak munkaruhát
köteles biztosítani. A
törvény a munkaruha
juttatásnak csak a
kötelező eseteit fogalmazza meg, ezért az erre vonatkozó további
szabályozást célszerű erre vonatkozó külön szabályzatban
rendezni. Ebben a szabályzatban érdemes pontosan kitérni arra,
hogy mennyi
a munkaruhák kihordási ideje,
és hogy a munkaviszonyba lépéstől számítva mely időponttól
jogosult rá a munkavállaló.
Fentiekből
kiderül, hogy a munkaruha kihordási idejére nincs
konkrét jogszabály,
a munkáltató belső rendelkezései
az irányadók, a
szerint
kell megváltani,
visszaadni. Nyilvántartást kell róla
vezetni munkaruha nyilvántartó lap formájában, melyen fel kell
tüntetni a beszerzés dátumát, értékét, kihordási időt, hogy
melyik dolgozó kapta stb.. Ha megsemmisül, vagy teljesen
használhatatlanná válik és a munkavállaló olyan munkakörben
dolgozik, ahol a munkáltató köteles biztosítani a számára,
akkor a kihordási időtől függetlenül pótolni kell. Egyéb
esetben, ha a kihordási idő letelt.
Ebben
a körben említést érdemel a védőruha vagy védőfelszerelés
fogalma is, ami azonban különbözik a munkaruha fogalmától és
szabályozási körétől. A védőruhák biztosítását többnyire
jogszabály vagy valamilyen szabvány írja elő. A védőruhák az
egyéni védőeszközök körébe tartoznak, viselhetők a munkaruha
vagy közvetlenül az alsó ruházat felett, feladata kizárólag a
munkavállaló védelme valamilyen kockázattól. (pl.: építkezésen
kötelező fejvédő sisak, henteseknél a köpeny stb.)
|
