Röviden... - 2009.12.04.
Heti cikkünkben  olvasóink  problémáira igyekszünk  megoldását adni. 

Férjemmel közös tulajdonban lévő lakásunkat kívánjuk bérbe adni. Az ingatlan felújításra szorul, ennek költségeit a bérleti díj terhére elszámolhatjuk? A férjem egyéni vállalkozó, lehetséges, hogy csak ő adózzon a bérleti díj után? A felújítás áfáját visszakapjuk?

Kérdései alapvetően a személyi jövedelemadó törvény rendelkezéseit adják meg a választ. A bérletből származó jövedelem után ugyanis személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség áll fenn. A vonatkozó jogszabályi előírás szerint a közös tulajdonban lévő ingatlan esetében a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában terheli adófizetési kötelezettség, ha a tulajdonostársak ettől eltérően nem rendelkeznek. Amennyiben Ön a hozzájárulását adja ahhoz, hogy a férje kizárólagosan hasznosítsa a vállalkozása keretei között az ingatlant, akár bérbeadás céljára is, akkor lehetőség van arra, hogy az abból származó bevételt és költségeket az egyéni vállalkozásban számolják el. Ebben az esetben lehetőség nyílik a felújítási költségek elszámolására is. Az általános forgalmi adó levonásának a lehetősége speciális esetben áll fenn. A lakóingatlan bérbeadása ugyanis alapesetben „mentes” az áfa alól, azaz a bevétel után nem kell ilyen jogcímen adót fizetni. Lehet azonban választani az „adókötelessé tételt” , amely azt jelenti, hogy a bérleti díjra fel kell számítani az áfát. Ez utóbbi esetben lehetséges ezzel szemben levonni a költségeket terhelő, Önökre áthárított adó összegét, egyébként nem.

Azt hallottam, hogy jövőre csökken az illeték. Igaz ez?

Bizonyos körben igen. A 2010. január 1-től hatályba lépő változások értelmében az ingatlanok vásárlása után fizetendő illeték általános mértéke a mostani tíz százalékról négy százalékra változik.

Nem vagyok jóban a fiammal. A meglévő ingatlanomat ezért végrendeletben az unokámra kívánom hagyni. Az ingatlan értéke kb. 16 000 000 forint. Jól gondolom, hogy az unokámnak ez után nem kell majd illetéket fizetnie, mivel az örökségének értéke nem éri el a húszmillió forintot?

Sajnos nem helyes a gondolatmenete. Az illetékjogszabály ugyanis csak akkor biztosítja ezt a lehetőséget, ha szülő nélküli unokáját a saját háztartásában tartja el, egyéb esetben nem. Alapvetően ugyanis az illetékmentesség az örökhagyó gyermekét, házastársát, szülőjét illeti meg. Minden más esetben az általános szabályok érvényesek.