Röviden... - 2009.08.19.
E heti cikkünkben a beérkezett olvasói kérdéseinket válaszoljuk meg.

Mostanában sok embertől hallottam, hogy a munkaviszonyuk megszűnése után úgynevezett passzív táppénzen vannak. A kérdésem az lenne, hogy ki jogosult passzív táppénzre?

A hatályos jogi szabályozás értelmében passzív táppénz annak jár aki, aki a biztosítási jogviszonya fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik, és a jogszabályban meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére köteles. A passzív táppénz időtartama legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 30. napig terjedhet. A táppénz összege a folyamatos legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a hatvan százaléka, azzal hogy az egy napra járó összege nem haladhatja meg a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét. A 2 évnél kevesebb biztosítási idő, továbbá kórházi fekvőbeteg ellátás esetén a passzív táppénz a fenti jövedelem ötven százaléka.

A Társasházunk szeretne egy tűzfalat szigetelni és vakolni. Ez a tűzfal a telekhatáron húzódik két érintkező ház határán. Gondoltuk, hogy ha már bevakoltatjuk az épületet egyben egy 6 cm széles szigetelést is tennénk rá. A szomszédos ház azonban kijelentette, hogy amennyiben a vakolás az eredetitől eltér, úgy anyagi követeléseik lesznek: felméretik és a 6 cm széles sávot, amennyit a szigetelés elfoglal meg akarják vásároltatni telekárban. Lehet-e tényleg ilyen követelésük?

A Polgári Törvénykönyv 98.§-a alapján a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A 100. § kimondja továbbá, hogy a dolog használata során a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Az Önök esetében a fenti szabályok alkalmazása azt jelenti, hogy a szomszédnak alapvetően joga van valamilyen ellenszolgáltatás kérésére amennyiben a telkére átnyúlik a Társasház tűzfalának a szigetelése. Az épületek utólagos hőszigetelésével kapcsolatban az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet (OTÉK) ad támpontot, amely kimondja, hogy az építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen – az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat. A fenti szabályozás értelmében látható tehát, hogy kizárólag a közterületekre történő benyúlás marad "következmények" nélkül.

Dr. Boros Andrea Ügyvédi Iroda munkatársai